AKCIÓK A JÖVŐért 1. rész – Shannon O’Hara

Hol kezdődik a jövő?

Éppen itt kezdődik, azokkal a választásokkal és azokkal az akciókkal, amiket teszel.

Vagy éppen most fejeződhet be, ebben a pillanatban, azokkal a döntésekkel, amiket teszel, és a tudattal szemben álló akciókkal, amiket véghez viszel.

Emlékszem arra a pillanatra, amikor rájöttem: „saját lábamon állok”. Vagyis hogy a szüleim már nem egyetlen pénzforrásom és támaszom; most már én fizetem a saját dolgaimat. 22 éves koromban fizettem ki először én a fogorvost. Egyfajta sokkot jelentett, ami felébresztett arra a tényre, hogy az eddigitől eltérő úton járok. Hogy mondjuk: felnőtt vagyok. Mit fog ez majd jelenteni nekem?

Első 20 évemet javarészt azzal töltöttem, hogy elkerüljem: nekem kell foglalkoznom az élettel, például számlákkal, pénzzel, kapcsolatokkal és a testemmel. Egyszerűen drogozni akartam, sok szexet akartam, azt akartam enni, amihez kedvem van, tekintet nélkül a következményekre, és nem akartam felelős lenni se magamért, se semmi másért. Figyelmem addig terjedt, hogy mikor lesz a következő jóga tanfolyam, kivel fogok szexelni, és marihuánával, barátokkal, fiúkkal, fiúkkal és még több fiúval szórakozzak. Nem gondoltam a jövőre. Nem volt jövőm.

Ez természetesen számos nem kívánt terhességgel nagy adósságokkal, agyi HPV-vel, és mindenhol veszteség-érzéssel és elégetenséggel fejeződött be.

Harmincas éveimben lassan elkezdtem teremteni az életemet, és több mindennel rendelkeztem, amiről azt gondoltam, akarom őket. Békességben akartam élni a pénzzel, a férfiakkal és a kapcsolatokkal, a szex-szel és egyáltalán, az életérzésemmel. Huszas éveimben abbahagytam a drogozást, és így „többet nem” züllesztettem magamat. Ugyanakkor féltem attól, hogy foglalkozzak bizonyos dolgokkal, mint például pénzzel, adóval, emberekkel, és egyáltalán, mi a faszt csinálok én itt?

Legtöbbször csak botladoztam magam előtt, három napot láttam előre egy hétből. De erőlködéseimnek lassanként volt hatása, ez a furcsa dolog, amit „az entitásokhoz szólni”-nak neveznek, huszas éveim közepén virágzó üzletté kezdett válni, és felnőtt koromban ekkor először, 32 éves koromban, volt egy kis pénzem. Éreztem, mivel akarom elkötelezni magamat az életben, és hogy életemnek akarom magamat elkötelezni. Nem csak elfüstölni azt, és meghalni.

Kezdtem lelkesedni életemért, a teremtésért és a boldogságért.

Harmincöt évesen több pénzt kerestem, mint valaha is gondoltam volna, amihez belső béke járult. Ennek legnagyobb részét az Accessnek és apámnak köszönhetem.

Az Access megmentette az életemet, és olyan örömöt ajándékozott nekem, amiről soha nem gondoltam volna, hogy lehetséges, és apám tartotta a hátamat, végtelen hozzájárulással életemhez, és mindig többre hívott meg. Arra ösztönzött, hogy én válasszak, saját sikerével inspirálva, és engem mindenbe belevonva, ami csak lehetséges.

Forrás: ACTIONS FOR FUTURES
Fordította: Kaposi Luca valaszthatsz.com