Az Access Consciousness Hungary csoportban megjelent sok különféle beírás ihlette, hogy erről írjak. 
Igyekszem egy átfogóbb képet adni, nem azért, hogy szekta-konform legyen mindenki, hanem pont ellenkezőleg, felismerd, nem egy központi igazság követéséről szól ez az egész.
Először is: az access célja, hogy önmagad valóságát, igazságát találd meg. Nem azt kell követned, amit Gary, Dain, vagy valamelyik facilitátor mond.
Gary volt az első olyan tanító az életemben, aki tudatosan baromságokat mondott, hogy kiprovokálja azt, hogy végre meglássam, ami nekem igaz az adott pillanatban. Amikor esetleg beszólunk egy-egy topiknál, hogy „ez nem access!”, akkor nem az általunk vélt helyes és jó nézőpont védelmében kiabálunk, hanem azért, mert valaki esetleg előhoz egy olyan fix diagnózist, nézőpontot, táblázatot, ítéletet, ami lehet, hogy valakinek, valahol igaz volt és működött, de most nem tudatosság, csak egy merev elképzelés.
Mondhatnánk azt is, hogy „ez most tényleg tudatosság? Vagy csak valami, amit hallottál valahol?” És még az is lehet, hogy az adott pillanatban igaz a dolog. Csak nem mindegy, hogy azért fülgyertyázok meg valakit, mert ezt szoktuk ilyenkor, vagy azért, mert éber vagyok arra, hogy a test ezt kéri. Tehát amikor feltesztek kérdéseket: erre, vagy arra mi az access nézőpontja, megoldása, javaslata, akkor legtöbbször egyszerűen további kérdésekre lenne szükség, amit elég nehéz megoldani itt az interneten, bár én magam többször belekeveredek facebook facilitálásba, ami nem a leghatékonyabb megoldás.
Szóval visszatérve az access céljaira. Tudatosság, éberség fejlesztése és hogy megtaláld, mi az, amit te tudsz! Lehet, hogy sokan közületek sok pénzt, gyógyulást, szexet, partnert, hasonlókat akartok és ez rendben is van!
Az access abban támogat, hogy hogyan lehet meg a tudatosságod, éberséged, erőd és tudásod ahhoz, hogy ezeket magad válaszd és megteremtsd. És itt jön a csavar. Aki nem akarja a tudatosságot, csak azt, hogy ne fájjon tovább a bütyke, az csak egy korlátozott eredményig juthat el. Bár sokaknak még ez is a csoda kategóriája lehet. Ugyanakkor az accessben fel sem merül, hogy bárkit rákényszerítsen a tudatosságra, mint egy helyes célra.
Egyéni gyakorlóknak lehet ilyen ambíciójuk (bűnös vagyok benne sokszor), de akkor sem az access, vagy a tudatosság megkövetelése ez, hanem egyéni partizánakció. Mindenki vegyen annyit az eszközökből, a lehetőségből, amennyi neki kell. Amikor felmerülnek azok a kérdések, hogy hogyan lehetne meggyógyítani, azt, aki nem választja, akkor vajon ez honnan ered? Mi a fenéért akarnál olyant adni valakinek, amit nem kért? Amikor teszel valakiért és segítesz, akkor egyszerűen figyelmen kívül hagyod, hogy mi az ő választása. Erre van egy csodás accesses elnevezés: „felsőbbrendű seggfej” Ha segítesz valakin, bosszút fog állni érte rajtad. Köszönetre ne számíts. Miért is tennéd? Fölé helyezted magadat a másiknak és olyant akartál ráerőltetni, amit nem akart. Van olyan helyzet, amikor a te életed lesz jobb, ha a másik változik.
Oké: tudsz te orvul hatni, gyógyítani, entitást tisztítani! De ne abból a nézőpontból, hogy „én segítek”, mert a lőtéri kutyát nem érdekli a segítséged! Tedd abból, hogy felvállalod az önzésed és „nekem jobb, ha ő változik, meggyógyul” és csodák csodája nem lesz balhé, nem fog utálni. (Minden az ellenkezője annak, aminek látszik… ) De te sem vársz hálát érte, hiszen csak gyakorlatias voltál, és magadnak akartál jót. Ott van a kezedben a bars, a testkezelések, néhányan már szóban is tudnak facilitálni (COP után remélhetőeg) , de ha ezekkel bármilyen egyéb célod van azon kívül, hogy teret adj annak, hogy a másik tudatossá váljon, akkor az bumerángként visszajön és lecsap rád. És hajlandó vagy-e tudni, hogy a másik mit kér, mit hajlandó befogadni és hajlandó lennél-e neki csak annyit adni? Mivel legtöbben a barst ismeritek, mi lenne, mondjuk, ha így kezdenétek a kezelést: „Milyen energia, tudatosság, és térűr lehetek és és a testem, amivel a legnagyszerűbbet tudom ajándékozni neki, de egy picivel sem többet, mint, amit könnyedséggel befogad?” És senkit ne beszélj rá a kezelésre, az eszközökre. Ha tér van rá, említsd meg, és ha nem érdeklődik, felejtsd el!