July 08, 2015
A hajlandóság arra, hogy rossz anya lehetsz, felbecsülhetetlenül értékes eszköz minden anyának, ami azzal a képességgel lát el, hogy abbahagyod önmagad kritizálását, és lazábban kezelheted a nevelést.
Ez hibbantnak hangzik? Csak a hajlandóságról van szó, hogy rossz anya lehess, és arról a hajlandóságról, hogy mások megítélhessenek.
Mibe kerülne rossz anyának lenni?
Ahhoz, hogy igazán nagyszerű anya légy, hajlandónak kell lenned rossz anyának lenni. Amikor úgy vagy hajlandó elfogadni azokat az ítéleteket, hogy rossz anya vagy, mint valakinek az érdekes nézőpontját, akkor az a nagyszerű anya tudsz lenni, aki valójában vagy is.
Hogy működik ez az eszköz? Mihelyst anya leszel, mindenki meg akarja osztani veled az ítéleteit arról, mi a gyereknevelés helyes és jó módja. Tanácsot adnak arról, hogyan hordozd a babádat, hogyan szoptasd, hogyan etesd, hogy otthon kell-e maradnod, vagy vissza kell-e menned dolgozni, milyen tevékenységeket kell a gyerekeidnek végeznie, fegyelmezd-e őket, milyen iskolába járjanak, stb. stb.
Ha valaha is megvalósítod ezeket az ítéleteket, akkor soha nem látod meg, mi az, ami valójában működik neked vagy a gyerekeknek. Nem vagy többé önmagad, és nem veszed figyelembe azt, amit te tudsz ahhoz, hogy elkerüld ítéleteiket. Ha hajlandó vagy rossz anyának lenni, akkor bármilyen ítéletet is kapsz gyerekeidtől, szomszédjaidtól vagy anyádtól, nem sebez meg, mert már hajlandó vagy rá, hogy befogadd azokat. Megengedésben vagy arra vonatkozóan, hogy mit gondolnak, és az egyszerűen csak egy érdekes dolog
Ha valaha is megvalósítod ezeket az ítéleteket, akkor soha nem látod meg, mi az, ami valójában működik neked vagy a gyerekeknek.
Soha nem kell ellenállnod vagy reagálnod az ítéletekre, és soha nem kell lebecsülnöd a választásaidat, azt választhatod, ami neked megfelel a nevelésben, és valami sokkal nagyszerűbbet tudsz teremteni, mint amit valaha is el tudtál képzelni. Ez az eszköz megengedi neked, hogy soha ne kelljen beleillened valóságunk őrültségébe a nevelést illetően. Például itt van ez az elmebeteg nézőpont, hogy ha jó anya vagy, fel kell áldoznod az életedet gyermekeidért. Hallottál már valakit, aki ezt mondta: „Feladnám az életemet gyermekeimért”? És ez lenne a jó? Nem, ez őrültség! Milyen gyerek akarná, hogy a szülei feladják magukat érte? Soha nem akartam ezt anyámnak, azt akartam, hogy csodálatos legyen!
Ha feladod életedet gyermekeidért, akkor nem azt mutatod meg nekik, hogyan legyenek nagyszerű emberek, hanem azt, hogyan legyenek korlátozottak. Én azt akarom, hogy 3 gyerekem nagyszerü legyen. Ha szülőként az áldozat helyett nagyszerűséget állítunk eléjük, akkor azt mutatjuk meg nekik, hogyan válasszák ők is ezt a jövőben. A rossz anya ennél nagyszerűbbet teremtene. Hajlandó vagy rossz anya lenni, és nagyszerűbb életet és csodálatos jövőt teremteni magadnak és gyermekeidnek, anélkül, hogy feláldoznád magadat?
Hajlandó vagy rossz anya lenni, és nagyszerűbb életet és csodálatos jövőt teremteni magadnak és gyermekeidnek, anélkül, hogy feláldoznád magadat?
A legkeményebb ítéletek néha gyermekeinktől származnak. Íme két történet, amelyekben ennek az eszköznek a felhasználása olyan csodálatos változásokat teremtett, amilyenekre nem is gondoltam azelőtt.
Évekkel ezelőtt, amikor gyerekeim általános iskolások voltak, rossz zsömléket raktam uzsonnás dobozaikba, az egyiknek tonhalasat, a másiknak mogyorókrémeset adtam, és mindketten utálták azt a szendvicset, amit kaptak.
Mikor értük mentem, hosszú litániába kezdtek, milyen szörnyű uzsonnájuk volt. Odafordultam hozzájuk, és ezt mondtam: „Jaj, bocsánat, igazán rossz anya vagyok, nem is tudom, hogy csináljam ezt jól, talán segítsetek.” Nem gurultam méregbe, nem álltam ellen vagy nem reagáltam arra, ami miatt panaszkodtak. Mindkét lány így válaszolt: „Ó, nem, egyáltalán nem vagy rossz anya, te vagy a legjobb anya a világon”, és ettől kezdve ők maguk csinálták meg az uzsonnáikat.
Az idősebbik lányomnak nemrég nagyon rossz napja volt az iskolában, és komolyan le volt hangolódva. Éjszaka elment, és nem szólt nekem. Mikor rájöttem, hova ment, nagyon dühös lettem. 20 éves fiam nekem támadt amiatt, ahogy reagáltam. Azt mondta: „Szörnyű vagy; te leszel mérges, amikor ő depressziós – hát milyen anya vagy te?” Elkezdtem reagálni és érvelni, védtem magamat, mondtam, hogy ez nem is igaz, nem is viselkedek így, stb.
Aztán eszembe jutott ez az eszköz: a hajlandóság arra, hogy rossz anyák legyünk, hajlandónak lenni érdekes nézőpontként elfogadni mások ítéleteit. Kitágultam, nagyobb térre tettem szert, és ezt ismételgettem magamban: „Mibe kerülne, ha rossz szülő lennék? Érdekes nézőpont, ez az ő nézőpontja.”
Ettől valami csodálatos változás történt. Fiam abbahagyta az ítélkezést. Nem létezett olyan tér az én világomban, ami miatt megsebzett volna. Kikapcsolódott a „jó anyának kell lennem” gomb.
Sírni kezdett, és kérdeztem, mi a baja. Elkezdett mesélni jövőjére vonatkozó dolgokról, amik miatt aggódott. Attól félt, hogy ha befejezi a mérnöki vizsgát, utána unalmas munkákba ragad bele, olyanokba, amiket utál, és depressziós lesz
Hát az biztos, hogy arra nem gondoltam, hogy a testvére miatti beszélgetésünk ide lyukad majd ki. Csodálatos, generatív beszélgetésre nyitott ajtót, tele jövőjére vonatkozó kérdésekkel, és azzal, hogyan teremthet olyan jövőt, ami működik majd számára. Képes voltam valóságunkon túl egy egészen más valóságot megmutatni neki.
Azt mondtam neki: Igen, lehet, hogy unalmas mérnöki munkában kötsz majd ki, és ha igen, akkor megváltoztatod majd, vagy új munkát keresel majd, és ezt annyiszor teszed meg, amennyiszer akarod, akárcsak én is vagy apád is tette. Soha nem leszel képes unalmas munkára, túl kreatív vagy ahhoz, és mindent meg tudsz változtatni. Mi van akkor, ha minden munka, amit választasz, jobb lesz, mint az azt megelőző volt? Valóságunkban azt értékelik, ha valaki 20 évig ugyanazt a munkát végzi, mi van akkor, ha ez nem igaz, mi van akkor, ha ez neked nem igaz?
Fiamnak így hangozhatna a kérdés: Hajlandó vagy rossz mérnöknek lenni, és valami nagyszerűbbet teremteni annál, mint amit el tudsz képzelni – akárcsak a hajlandóság arra, rossz anya légy, valami nagyszerűbbet teremt annál, mint amit el tudsz képzelni?
A kérdés mindig lehetőségekre nyit ajtót.
Dr. Glenna Rice
Forrás: How to Stop Judging Yourself as a Bad Mom
Fordította: Kaposi Luca valaszthatsz.com