Úgy ítélted meg, hogy te és a tested kapcsolatára a fájdalom, a szenvedés és a kölcsönös megsebzés jellemző? És aztán életfogytiglanig nyomorra ítélted magadat? Hányszor leszünk „tudatosak” a testünkre a megítélésükkel? Kérlek, vizsgáld meg ezt. Reggel, amikor felébresz, hálával és kedvesen üdvözlöd a testedet, vagy elkezdesz ítélkezni fölötte? „Túl kövér vagyok. Fáradtnak nézek ki. Miért nem lehet másmilyen a testem?”
Hogyan szólsz napközben a testedhez? Kedveskedsz vele? Kifejezed a háládat neki? Vagy egyik ítélkezésed követi a másikat? Mi van akkor, ha nem te tehetsz erről? Arra tanítottak minket ebben a világban, hogy megítéljük, mi a rossz, és akkor ártalmatlanná tudjuk tenni. Ha ez a megszokott működési mód, hol van lehetőség arra, hogy a testünkkel élvezetet és örömöt éljünk meg?
Micsoda? Élvezet és öröm a testeddel? Tudom, egyeseknek idegen elképzelésnek tűnik ez, de ha a tested lehetővé tette, hogy ezt te most olvasd, akkor valahol tudnod kell, hogy lehetséges, nem?
Gondolj valakire, akit imádsz. Megvan? Most képzeld el azt az időt, amikor hálás volt érted, és kedvesen bánt veled. Milyen érzés volt ez? Kitágította vagy beszűkítette az univerzumodat? Most képzeld el, hogy ez az illető kegyetlenül megítél. Ez milyen érzés lenne? Kitágító, vagy beszűkítő? Melyik módon szeretnéd, hogy az imádott személy bánjon veled?
Vedd fel most a kapcsolatot a testeddel. Imád téged? Igen! Nos, akkor lehetséged, hogy a testedet is érintik az ítéletek, amikkel elhalmozod? Akárcsak téged az imádott személy ítéletei? Mi van akkor, ha a testedben működő fájdalmat és rossz érzést valójában az az összehúzódás okozza, amit a tested megél, amikor megítéled? Valóságunk azt állítja, hogy a testeddel való tudatosság azt jelenti, hogy megítéled őt. Mi van akkor, ha van más lehetőség is? Mi van akkor, ha a testednek azt a tudatoságát, hogy éppen mi történik, arra használnád, hogy a testtudatosság új valóságát teremtsd meg? Egy olyan bensőséges kapcsolatot a test és a lét között, amelyik egységet, egészséget és boldogságot teremt a fájdalom, szenvedés és rossz érzés helyett? Hogy lehet ez lehetséges? Mi van akkor, ha ennek a kulcsa: hálásnak és kedvesnek lenni a testedhez?
Ha azon kapod magad, hogy testednek ítélkezés által leszel tudatában, van számodra egy egyszerű, de hatékony eszközöm. A hála és az ítélkezés képtelen együtt meglenni. Tehát ha megítéled a testedet, akkor ismerd el, hogy ítélkezel, és ez segít abban, hogy abbahagyd. NE ítéld meg magadat azért, mert ítélkezel, ugyanis ez egy ördögi kör, egyszerűen csak ismerd el. Aztán ismerj el valamit, amiért a testednek hálás vagy. Atested iránt érzett hála megsemmisíti az ítélkezést, és segít abban, hogy elmozdítsd a súlypontot. Még az is lehet, hogy rögtön jobban érzed magad.
Ilyen egyszerű is lehet a hálád: „Köszönöm, testem, hogy lehetővé teszed, hogy érezzem arcomon a napsugarat.” Vagy: „Köszönöm, testem, hogy lehetővé teszed, hogy érezzem egy barát ölelését.” Próbáld ki, csak tessék! A test milyen tudatosságát teremtené meg ez?
Forrás: Are you the Judge of your body?
Fordította: Kaposi Luca valaszthatsz.com