Sokszor mondják, hogy merjünk segítséget kérni, mintha ez csak egy döntés lenne, elég volna csakúgy egyszerűen kimondani: „Most segítségre van szükségem.”
Vannak emberek, akik inkább órákig, napokig vagy akár évekig küzdenek egyedül, mint hogy kinyögjék, kierőszakolják magukból ezt az egy mondatot.
Nézzünk rá, mi van emögött. Valóban az önállóságunkról szól? A képességeinkről? A makacsságunkról? A kitartásunkról? Az erőnkről? Vagy valami egészen másról?
Az is lehet, hogy valamikor megtanultuk, hogy segítséget kérni veszélyes.
Gyerekként sokféle tapasztalatot szerezhettünk erről.
„Oldd meg egyedül!” – azaz akkor vagyok jó, ha megoldom egyedül.
„Minek kérjek, úgysem segítenek”….
„Terhet jelent másoknak, ha kérek”…
„Én tudom, hogyan kell, inkább majd helyette is én….”
„Akkor számíthatok szeretetre és elismerésre, ha mindent egyedül is képes vagyok megoldani.”
Ezekből a helyzetekből könnyen megszülethet egy csendes döntés: Nem kérek segítséget,
majd megoldom, majd kibírom, majd valahogy csak sikerül nekem.
Évekkel később már talán nem is emlékszünk arra, mikor döntöttünk így. Csak azt vesszük észre, hogy akkor is egyedül próbálunk helytállni, amikor már észrevesszük, hogy van valaki, aki örömmel segítene. Van valaki, aki nem érti, miért nem segíthet, miért utasítjuk rendszeresen vissza.
Van, aki ilyenkor erősnek tartja magát, pedig többnyire nem az erő működik benne, hanem egy régen megtanult túlélési stratégia. Jópáran attól tartanak, hogy a segítséget majd viszonozni kell, és mi lesz, ha az nem sikerül?
Talán nem is a segítségkérés nehéz. Sokkal inkább a bizalom. Elhinni, hogy most már lehet másképp. Hogy nem kell mindent egyedül cipelnünk. Hogy attól, mert segítséget kérünk, nem leszünk kevesebbek. Sőt. Lehet, hogy éppen ez az egyik legnagyobb bátorság.
Ahhoz, hogy új megoldást választhassunk, sokszor nem is az a kérdés, hogy tudunk-e segítséget kérni, hanem az hoz megkönnyebbülést, hogy rájövünk, mi történt valaha, mi az ma is, ami miatt úgy döntöttünk: egyedül biztonságosabb.
És ha ez egy régi döntés volt… lehet, hogy ma már választhatunk helyette egy újat?
Mi kell ahhoz, hogy megengedd magadnak, hogy mások segíthessenek neked?
Hajlandó vagy olyan gyengének látszani bármiben, hogy segítséget kérj? Mi van, ha éppen ez mutatja meg az igazi erődet?
K.M.
Ha szeretnél ránézni arra, milyen régi döntések nehezítik meg ma is a bizalmat és a segítség elfogadását, SchullerÁgi ÉNképVÁLTÓja segíthet új nézőpontból rálátni önmagadra.

