Azt hittem én szegény vagyok, szegénynek születtem, mint a népdalban is van. Jó most rálátni arra, hogy, ha a pénzzel nem is voltam jóban, mindent mindig megteremtettem, vagy megkaptam, amire szükségem volt. Ha épp majdnem üres volt  a pénztárcám, kapartam pár ezret sorsjegyen, vagy meghívtak, vagy befizettek…  miközben én sápítoztam, hogy nincs pénzem. Most egyre jobb barátságban vagyunk vele. Nagy a változás! Köszi az énképváltó zoomklubok pofonjait, felébresztését.