Miért válaszd az Énképváltót?
(előfeltételek nélkül – négyszemközt)
Többen járnak hozzám, akiknek nincs semmi köze az Accesshez – vagy ellenállnak, az eddigi, itt-ott-amott összegyűjtött élmények alapján. Közös munkánk tapasztalatai indították el ezeket az oldások sorával töltött napokat.
Az Énképváltón egy-kettő vagy három napon át tisztítunk, oldunk, tisztítunk-oldunk, hogy felszabadultan, könnyedebben teremthess ezután magadért. Ahogy lefejted az eddigi korlátozó hiedelmeid sorát, felismered megfeleléseid fékjeit, ahogy a kontroll gátjait felismered és éberré válsz rájuk, szabaddá leszel tőlük, lehetőségeid új tárháza nyílik meg, kreativitásod megsokszorozódik.
Többen jeleztek vissza ugyanígy: „Igen tömény napok voltak ezek. Jó, hogy a hanganyagát megkaptam, mert sok mindent csak többszöri meghallgatás után fogtam fel az eszemmel is, bár tudom jól, hogy működni kezdtek akkor is, ha már nem kontrollálok a megszokottak szerint.”
Milyen módszer kell az új választások szükségének felismeréséhez, választásához?
Eszköztáramból – ahogy egy barátom mondaná: varázsdobozomból – a Neked leghasznosabbat használjuk majd. Accesst, és a közel 40 év alatt tanult, használt más eszközöket.
Egyik kedves vendégem írta: „Sok képzésen jártam már Sulcinál, s igen kíváncsian választottam az Énképváltó 2 napját. Ismét régi világok nehézségei vesztek el, és új világok nyíltak meg. Megint otthon voltam nála (Köszönöm a finom ebédeket is.), s ma itthon vagyok magamban.
Másképp. Magabiztosabban.
Másképp. A hétköznapokon is magamat választva.
Másképp. Nem akarok a világ megmentője lenni.
Másképp vagyok. Nem hagyom az engem megítélő emberek befolyását.
Jól érzem magam. A változásokat a családom és a barátaim is visszajelzik. Köszönöm.”
Ha többet is szeretnél tudni, jó böngészét a mások által megéltekben: valaszthatsz.com/MEGÉLÉSEK között, vagy hívj!
Ha választanál valamilyen képzést, de nem jó a kiírt időpont, akkor is keress,
biztos találuk megoldást
Mi mindent teremthetünk együtt?
Mi mindennel tehetjük könnyedebbé, szabadabbá, boldogabbá az életünket?
Mi az, ami Neked a legnagyobb hozzájárulás lehet az életedhez?
Mi mindenre láthatsz rá máshonnanegy-egy kezelés-képzés után?
Befektetésed Önmagadba:
1 nap 165.000 Ft
2 nap 300.000 Ft
3 nap 420.000 Ft
utána minden +nap 120.000 Ft
Tudod, mindig választhatsz. Választasz?
Várlak nagy nagy szeretettel Téged is!
SchullerÁgi – Sulci
Az úgy kezdődött, hogy
MEG AKARTÁL FELELNI
anyunak,
apunak,
nagyinak,
tatának,
Aztán
az óvónéninek,
a tanító néninek,
a boltos néninek…
Volt, hogy sikerült, volt, hogy nem.
És akkor
jött a csakazértsem,
jött a jusztse,
hiszen „én úgysem vagyok elég
szép,
jó,
okos.
Még szerethető sem vagyok!”
És akkor jött az ellenállás, a félelem, élted kicsi korodtól fogva az ismert és nem ismert traumáid teremtette fogadalmaidat. Ezeket követték a bizonygatások, hogy elég, hogy jó, hogy szerethető vagy.
MI VAN, HA EZ MEGVÁLTOZTATHATÓ?
Mi van, ha nem kell megfelelni
anyunak, apunak, tesónak,
a családnak,
a tanároknak,
a barátnőknek,
a barátoknak,
a párodnak,
a főnökeidnek,
és még neki-k se?
Mi van, ha elég vagy?
Mi van, ha jó vagy akkor is,
ha bár ők jónak látnak,
te nem hiszed el?
Mi van, ha Te is tudod,
hogy jó vagy,
de nem vállalod fel?
És mi van, ha akkor is jó vagy,
ha ők másképp gondolják?
Mi van, ha ők tebenned önmagukat látják,
hisz önmagukról vannak vélt és valós képeik.
Mi van, ha nem te vagy a hibás, a bűnös azért,
hogy Ő megbetegedett,
hogy meghalt,
hogy kirúgták,
hogy elhagyott,
hogy nem ért meg,
hogy elköltözött? Hogy ….., hogy ……
Mi van, ha mától nem ellenállásból, félelemből, bizonygatásból választasz?
Tudod, mindig választhatsz mást is!
Mi van, ha ettől kezdve nem reagálsz, hanem agálsz!
Mi van, ha választhatod önmagad úgy, ahogy neked jó?
Mi van, ha azt, és annyit eszel, ahogy az neked és a testednek jó?
Mi van, ha azzal foglalkozol, ami neked jó?
Mi van, ha azzal barátkozol, azzal töltesz időt, akivel neked jó?
Vigyázz!!! Lehet, kiderül, hogy ellenállások, félelmek, bizonygatások nélkül önmagad lehetsz!!!
ERRŐL SZÓL AZ ÉNKÉPVÁLTÓ:
szétszedi a régi énképed, rálát-tat máshonnan is nézve, f-elismer–tet, f-elszabadít és rádöbbent,
hogy szerethető vagy, ha nem félsz, nem állsz ellen, ha elengedsz, ha …., ha ….., ha….,
ha megengeded (magadnak).
Az új énkép új lehetőségek sokaságát nyit-hat-ja meg könnyedén, szabadon Neked, és ezáltal körülötted mindenkinek is.
Megélések:
Kedves Sulci,
Amikor leültem hozzád Énképváltóra, még nem hittem volna, hogy annyi megoldandó megbeszélni, oldani való anyaggal vagyok tele, mint amennyit 5 óra leforgása alatt kihoztál belőlem.
Valahonnan a mélyből, a segítő megérzéseid által sikerült felszínre hívni a sejtjeimbe rögzült eseményeket, képeket, amikre szinte nem is emlékeztem.
Amikor felálltam tőled, könnyű voltam, már nem is voltak fontosnak azok a problémák, amik addig azt hittem, leküzdendő akadályok. A blokkok, amik addig a tudatalattimban gátakként működtek eltűntek, feloldódtak.
Erőt kaptam a változáshoz, a változtatáshoz.
Egy dolgot biztosan megtapasztaltam, amit korábban fontosnak tartottam probléma szinten, mára már nem az. Sikerült felülemelkednem!
Köszönöm.*******
Énképváltó után lenni maga a csoda.
Újjászülettem. Olyan, mintha régi kígyóbőrömtől megváltam volna, s az új rám van szabva, és nem olyan, hogy mindenkinek tessen, de nekem nagyon jó benne lenni.
Kinyílt a szám, s már tanulok nemet mondani is. Nem ismernek rám.
Kiderült, hogy nem egyedül utazok, járok az utcán. Rám néznek, és ha mosolygok van még olyan is, aki visszamosolyog.
Meghallgatnak, meghallanak. Eddig többnyire meg sem próbáltam. Úgy gondoltam, nekem nem is érdemes. Úgysem. És képzeljétek, érdemes. Sőt. Sokszor izgalmas is.
Én nem gondoltam volna, hogy egy Sulci féle csattintás és megváltozhatnak a kapcsolataim, pedig úgy tűnik, így van. Olyan, mintha új családom lenne. Sok vélt barát eltűnik. De vannak újak. Azt hittem, ebben a korban ez már nem lehetséges.
Kinyílt a világ. Örülök reggelente, hogy felkelhetek.
Köszönöm.*******
Mindenem megvolt. Mindenem megvan. Van jó munkám, van elég pénzem, van családom. Akár boldog is lehetnék. Elértem mindent, amit megterveztem gyerekkoromban, amit megterveztek és elvártak a szüleim. Akár boldog is lehettem volna. Szép a feleségem, édesek, értelmesek a gyerekeim.
Valami mégsem stimmelt. Valami hiányzott.
Már nem akartam senkihez fordulni, hiszen nem volt igazi bajom, mint a többieknek körülöttem. Csak nem tudtam megélni, átélni, átérezni, úgy igazán átadni magam az örömnek. A felszínen minden szépnek látszott, alatta meg csupa még vérző, vagy szivárgó, imitt-amott gennyesedő seb voltam.
Máig sem tudom, miért hagytam magam, mi engedte, hogy elmenjek Sulcihoz egy Énképváltóra. Elmentem.
Jól tettem, mert nem kibeszélő show volt nála, amire nagyon nem vágytam. Azon már túl voltam többször is.
Gyerekkori traumák, emlékek nyomait törölve óráról órára egyre több lett a levegőm. Köhögtem, büfögtem, sóhajtoztam és jókat röhögtem magamon. A morgós énem kezdett vigyorivá, már csaknem pimasszá válni. Furcsa voltam magamnak. Új volt minden máshonnan is nézve, máshonnan is látva. Új volt, ahogy viszonyultak hozzám a kollégáim, a gyerekeim, a párom. Még anyámmal is változott a kapcsolatom.
Hálás vagyok neki és főleg magamnak, hogy át tudtam lépni a nemmozdulás küszöbét. Megérte.
Más a világ!*******
Mire volt jó az Énképváltó?
Hogy sarkából fordítsam ki az életem. És ez nehézség nélkül ment.
Milyen most? Nagyon MÁS a KÉP. Nagyon sok a boldog pillanat.
Eddig ezt mérsékelten ismertem.
Köszönöm, hogy jó magammal lenni. Hogy tudok magammal lenni úgy, hogy közben ne a többieket vizslassam, mit szólnak hozzám.
Egy szürke ködösből színes lett a képem, az életem. Szeretem ezt a magam. Jó. Sokkal élőbb. Sokkal élhetőbb.*******
Az ÉNKÉPVÁLTÓ után többször is eszembe jutott az, hogy, hogyan írjam le azt a megtapasztalást, amit alig tudok megfogalmazni.
Az, hogy folyamatosan tisztul a kép arról, hogy mi a dolgom a világban és ezt kíváncsian és élvezettel teszem, ez újra és újra feltöltött. Ma már tudatos vagyok rá, hogy sokat hozzátesz ahhoz, hogy “örömszinten” élem meg a pillanatokat és az életem legyek bárhol: a buszon, a piacon, játszótéren, sportolás, vagy főzés közben.
Köszönöm Sulci, hogy már eltűntek a félelmeim, az aggodalmaim, egyszerűen csodás, ahogy könnyedségként létezem.
– és mi más is lehetséges, amit elképzelni sem tudok ?