Kedves Sulci!
Szerdán és pénteken viszlek titeket az óvodába SAP reggelt “megélni”!

Ami nagyon érdekes megélés volt múlt pénteken:

Bevittelek magammal titeket pénteken a csoportomba, és előző nap említettem, hogy egy nagyon nehéz kolléganővel és az ő ovisaival lesz összevonva az én csoportom. A többi kolléga már egy héttel előtte riogatott, hogy nem lehet vele együtt dolgozni, nem képes alkalmazkodni, csak az ő csoportját fogja nézni és milyen nehéz lesz majd a kicsiknek, a nagyok csoportjában a nap és az autik majd vajon hogyan fogadják a változást, hogy másik csoportban kell lenniük, miközben még a sajátjukat is alig szokták meg.
Mielőtt elkezdődött volna a SAP, azt kérdeztem, mi kellene ahhoz, hogy a legnagyobb nyugalomban és könnyedségben teljen el a gyerekek számára és számunkra a nap?
S bár eddig más csoportoknál nem tudott egyezkedni óvónő társam, most könnyedén reagált az érvekkel alátámasztott kérésekre.
Sok mindenben ragaszkodott a saját dolgaihoz, de annyit pont engedett, hogy a csoportjainknak a  legkönnyebb legyen. Így  ők nem jöttek át hozzánk,  maradhattunk a saját csoportunkban a megszokott ritmusukban 5 fővel és így aznap külön mindenkire nagyon tudtam figyelni. Egy nagyon hangulatos nyugis napunk lett.

Puszi!