Klub után
Ülünk egy malomban…majd kifúj a szél.
Világítás el-elmegy, kemény a papir szék.
Elbújnék, mint máskor,
mint jól megszoktam már.
Sulci nem engedi, mondván makacs tanár.
Kizökkent, és bevon, aztán jól beléd lát.
S egyszercsak megéled, nem is vagy oly galád.
Megéled, hogy szép vagy, sőt még szerethető.
Minden ürügy feltáródik, mire ő nem vevő.
Jó ez. Izgi. Más már. Mi lehet még ebből?
Mennyi új választás! Új élet? Új, menő?
Vállalom.
