Mintha marionett bábú lennék…..

Nagyon örültem, mikor Sulci meghirdette akciós SOP-ját épp a Maestro után. Rég vágytam már rá.
Láttam Dain videóit és meg voltam győződve arról, hogy az ágyon ugrándozók valamiképpen beépített emberek szoktak lenni.
Én eléggé kontrollmániás vagyok, s vigyázok arra is, mit láthatnak belőlem az emberek. No jó, Sulcit ismerem már, de mégis.
És jött a kérdés, mire vágyna a testem. Könnyedségre, amit lehet, hogy nem lehet felhúzott falakkal teremteni. De egyszercsak a testem egyszer csak elindult, és izgett-mozgott, dőlt, mintha csak marionett bábú lettem volna energiaszálakkal rángatva. Még akkor is folytatta, amikor Sulci karkötői a szoba sarkából csörögtek. Nagyon izgi volt ez a kontrolltalan állapot.
Most kíváncsian várom a folytatást. Mi mindent engedhetek meg a hétköznapokban könnyedén?
A kezelés nagy élmény volt. Még most is be-beindul a testem, mintha a huzalok ott maradtak volna, s még a sejtjeim bizseregnek, zizegnek.
Hogy lehet még ennél is jobb?
Köszi Sulci!