Félelem és sebezhetőség: hogyan lesz belőlük erő?

A sebezhetőség nem gyengeség.
A félelem mögött ott van a legőszintébb változás magja.

Sokan úgy nőttünk fel, hogy a sebezhetőség veszélyes volt, vagy veszélyesnek tűnt.
Nem volt rá tér.
Nem volt rá idő.
Nem volt, aki megtartsa.

Így megtanultuk elrejteni még a jeleit is.

Erősnek lenni.
Önállónak látszani.
Nem kérni.
Nem mutatni.
Nem érezni.

…  közben a test emlékezett.

Miért félünk a sebezhetőségtől?

A sebezhetőség nem elméleti fogalom.
Testélmény.

Amikor gyerekként sebezhetőek – mezítelenül nyitottak voltunk,  és

  • nem kaptunk választ
  • kinevettek
  • túl sokat vártak tőlünk
  • nem volt biztonságos kapcsolódás

… akkor a test megtanulta:

„Ez veszélyes. Ezt nem csináljuk.”

A félelem nem az érzéstől való félelem.
Hanem attól, ami egyszer már túl sok volt.

Ezért felnőttként:

  • kontrollálunk
  • túlmagyarázunk
  • viccelünk
  • lezárunk
  • eltávolodunk
  • vagy épp túlkötődünk

Nem azért, mert rosszul csináljuk.
Hanem mert azt hisszük,  így maradtunk életben.

 

A félelem nem ellenség – jelzés

A félelem nem azt mondja: „állj meg”.
Hanem azt: „itt valami fontos történik.”

Amikor egy közös munka során valaki azt mondja:

„Most félek.”,

az nem visszalépés.
Az belépés.

A félelem ott jelenik meg, ahol a régi védelem már nem elég.
Ahol a test érzi, hogy most másképp is lehetne.

És itt történik a fordulat.

 

„Mintha lekerült volna rólam valami”

Az közös munkák végén gyakran nem hosszú magyarázatok hangzanak el.
Hanem rövid, pontos mondatok:

„El tudtam lazulni.”
„Nem kell figyelnem.”
„Nem vagyok befeszülve.”
„Valahogy nagyobb lett a tér bennem.”
„Nem félek attól, amit érzek.”

Ezek nem gondolatok.
Ezek idegrendszeri változások.

Amikor a test biztonságot érzékel,
a sebezhetőség már nem fenyegetés.
Hanem kapcsolódás.

Önmagunkhoz.
Másokhoz.
Az élethez.

Sebezhetőség ≠ kiszolgáltatottság

Ez egy nagyon fontos különbség.

Sebezhetőnek lenni nem azt jelenti, hogy:

  • mindent elmondasz
  • mindent megengedsz
  • határok nélkül vagy jelen

Azt jelenti, hogy érzed, mi történik benned,
és nem menekülsz el előle.

Ez az a pont, ahol az erő megszületik.

Nem a „keménységből”.
Hanem a jelenlétből.

 

Amikor a sebezhetőség erővé válik

Amikor ez az állapot megváltozik:

  • a párkapcsolatok tisztulnak
  • a szexualitás élőbbé válik
  • a szülő-gyerek kapcsolatban kevesebb kontroll jelenik meg
  • a megfelelési kényszer oldódik
  • a döntések belülről jönnek

Nem azért, mert „jobban csinálod”.
Hanem mert nem félsz attól, amit érzel.

A test már nem védekezik.
És ahol nincs védekezés, ott van választás.

Nem kell legyőzni a félelmet

A félelmet nem legyőzni kell.
Nem megszüntetni.
Nem átugrani.

Csak meghallani.

Mert a félelem mögött gyakran ott van az a részünk,
aki végre szeretne biztonságban lenni.

És amikor ez megtörténik,
a sebezhetőség már nem gyengeség.

Hanem stabil, csendes erő.