Az éberség napjainkban valószínűleg a legnépszerűbb spirituális gyakorlat. Ha éberek vagyunk környezetünkre, ez nagyobb jelenlétre buzdít bennünket, ami nagyszerű dolog. De ez nem a teljes kép.
Az én nézőpontom szerint az éberségre való törekvés valójában elszakíthat bennünket a kép teljességétől – mert elvág minket azoktól a végtelen lehetőségektől, amelyek bármely pillanatban rendelkezésünkre állnak.
Íme, ezért.
- sz. korlátozás: Az éberség erőkifejtést igényel
Ha megpróbálunk aktívan fókuszálni az idő egy pillanatára, ezt csak az erőkifejtés teréből tudjuk tenni. Aztán aggódunk, hogy jól csináljuk-e, vagy frusztráltak leszünk, mert rosszul csináljuk. Figyelmünk ingadozik, és hajtjuk magunkat – így még jobban kell igyekeznünk, és az éberségből egy olyan dolog lesz, amit meg kell csinálnunk, és ha meg kell csinálnunk, akkor legalább jól kell csinálnunk. Hol van mindebben a szabadság? Hol van mindebben a választás?
- sz. korlátozás: Az éberség megteremti az ítélkezést – és az ítélkezés destruktív
Akár észreveszed, akár nem: gyerekkorodtól kezdve arra tanítottak, hogy a világon mindenkit és mindent megítélj. Arra kondicionáltak, hogy eldöntsd: bizonyos emberek, helyek, viselkedésmódok, események, tapasztalatok – szó szerint minden, amivel szembesülsz – jók-e vagy rosszak, helyesek-e vagy helytelenek.
Az éberségben a jelen pillanatot figyeled meg és minősíted. Még az is ítélkezés, ha egy pillanatot „pozitív” ítélettel címkézel meg, mint például „szép”, „inspiráló” vagy „békés” – és az ítélkezések lezárják azt az igazi lehetőséget, ami egy pillanat, egy személy, egy élmény lehet. Sőt: behatárolják azt, amit valójában minden pillanattól, személytől vagy élménytől kaphatunk. Ha nincs nézőpontod semmiről, hogy az jó vagy rossz, helyes vagy helytelen, akkor mindent megkapsz, anélkül, hogy címkét ragassz rá.
- sz. korlátozás: Az éberség mindennél jobban lefoglalja az elmét
Az éberséghez figyelem szükséges. Az elme szükséges hozzá. Az emberek fő gondja az elme, mert azt gondolják, hogy ez a legnagyobb ajándékunk.
„Az elme csak azt teszi lehetővé, hogy meglássuk azokat a tapasztalatokat, amiket már előzőleg látott és tapasztalt.”
Mi van akkor, ha sokkal több mindenhez hozzáférhetünk, sokkal több mindenhez, mint amit az elménk lehetővé tesz meglátni?
Mi van akkor, ha ezt úgy érhetjük el, hogy túllépünk az éberségen – át a tudatosságba?
A tudatosságban annak ismerjük el a pillanatot, ami, címke nélkül, ítélet nélkül, projekciók és elvárások nélkül, hogy valaminek milyennek kell lennie vagy mivé kell válnia.
Minden létezik, és semmit nem ítélünk meg. Hajlandóak vagyunk mindent látni – és mindent befogadni. A világegyetem minden molekulájával kapcsolatban vagyunk.
A tudatosság lehetővé teszi számunkra, hogy ahelyett, hogy csak szűk vagy fókuszált lencsén keresztül nézzük a világot, meglássuk a részleteket és a teljes képet, anélkül, hogy bármire is fókuszálnunk kellene a figyelmünket. Amikor mindenre éberek vagyunk, mindent észlelünk, akkor van csak igazi választásunk és valódi szabadságunk.
Forrás: Mindfulness: Its Limitations And How To Move Beyond Them
Fordította: Kaposi Luca valaszthatsz.com