06.25.
Ostorod…
Én rossz vagyok ….Én jó vagyok …..Ha megkérdezed a veled beszélgetőket, melyiket választják, szerinted hány százalék választja az én jó vagyok-ot? Kevés. Nem vagyok elég neki(k), nem tudom (még)tökéletes(ebb)en csinálni, nem szeret, pedig, ha jó lennék, akkor tuti igazán szeretne, nincs elég pénzem, nincs még párom, munkám, unokám. Minden, ami csak körülötted nem működik, az a Te hibád, mert rossz vagy.
Hány és hány hülye következtetés, félelmekből (is) adódó kivetítés alapján húzod magadra a dac énrosszvagyok álcaruháját, és hogy még kurflisabb legyen az egész, közben jól azt gondolod, hogy Te jó vagy, csak az össze körülötted lévő hülye és nem látja ezt. Pedig Te helyettük is elviszed a balhét, hisz a Te vállad jó széles, elbírod a mindenki terhét. És mégis rossz vagy.
Kiszállnál ebből a jól működtetett dobozodból? Megtennéd magadért, hogy ettől kezdve azzal teszel értük, hogy boldogságoddal – az énjóvagyok energiáddal beragyogod őket, hogy, ha Rád néznek, akkor ők is megláthassák saját szépségüket?
Leraknád, a sokat használt, megkopott, imitt-amott túl kifényesedett mártír-ruhát, s felvennéd az elismeremmagam színes könnyed öltözetét?
Nézzük meg, feljön-e úgyis a Nap, hogy nem teszed magad rosszá! Nézzük meg, mekkora tér nyílik, ha magadért teszel! Úgy őszintén, ha kicsit szokatlannak is tűnik. Meg lehet, hogy zavar, hogy így nem fogsz megfelelni a kisdobosok 6, az úttörők 12 pontjának, sőt, még mi minden(ki) másnak.