Életemet végigkíséri az, hogy valamit alkotok.
Annak idején karácsonyra láncokat készítettem óraüvegből, száraz virágból, az elsők között készítettem gyertyákat száraz virággal díszítve.
Kellett a megélhetésünkhöz is a pénz, de nagyon élveztem is. Kikapcsolt a tanítás után, élveztem a változatosságukat, élveztem azt, ahogy örülnek nekik.
De a legtanulságosabb példa egy Pizzéria díszítő üveglapjainak festése volt.
Akkori főnökömtől, akinek ez az eszébe jutott, igencsak tartottam.
A máskor laza üvegképeim után egy-egy üveglapon jól meg is látszott ez.
Az utolsó lapra elfogyott a festék, minden halványabb lett.Nem felelt meg.
Egy pillanat alatt kellett újragyártani. (GYÁRTANI üvegfestést! hm.) Ott már nem érdekelt a megfelelés, a vélemény.
Az üveglap tized annyi idő alatt lett kész,
és milyen óriási a különbség!!!
Felszabadult, szárnyaló., könnyed.
Tanulságos.
A Hollán Ernő utca elején lévő Pizzériában még tán most is ott vannak.
Ha arra jársz, megnézheted, mi a különbség a görcsös akarós teremtés és a szabad szárnyaló között…