Pico-univerzum = az a mini-valóság, amit kiagyaltál már olyan régen és azóta sem valósítod meg.
Így telis-tele vagy igazi lehetőségekkel, és mégis állandóan kudarcként éled meg a meg nem valósított
csodáid működ(tet)ésének hiányát.
Egyik kedvenc kliensem igazi ötletgyár. Öröm hallgatni, amikor igazán lelkesen elmond egy-egy kreatív megoldást tárgyak, s mi minden más egyszerűsítéséhez – néha én követni sem tudom.
Aztán megvan az ötlet és kész… nem lép tovább. Nem is lenne ez érdekes, ha nem tartaná magát kudarc-embernek, aki semmit nem képes (meg)csinálni.
Mert megvalósítani neki már nem izgi, azt már bárki meg tudja csinálni. Akkor már nem kérdez, már nem kér, csak bántja magát.
Évekkel ezelőtt egyszer elmesélte, hogy változtatná meg a kapcsolókat egy lakásban: Hogyan kapcsolgatná a konnektorokat, a kapcsolókat akár távolból is, az összes mindent akár egy helyről, akár egy kapcsolóval – még a mosógép indítása is benne volt – úgy emlékszem.
És ma ez majdnem így működik már. Peeersze ez is növeli a kudarcérzését, mert nem ő valósította meg, és úúúgy sokkal jobb lenne még az is, hogy ….
Neked mennyi ilyened van?
Mi kéne ahhoz, hogy tovább is lépj, vagy elfogadd, hogy csak az okoz neked örömöt, hogy kitalálsz dolgokat?
Ha nem bántalmaznád magad, lehet még akár boldog is lehetnél, elismerhetnéd inkább szuper ötleteidet és megkereshetnéd a megvalósítóikat? Vagy mi minden más is lehetséges?
Hány és hány pico univerzumom van nekem?
Maradok a saját házam tájékán, s lássuk, milyen új választásaim lesznek?
Kíváncsian várom. Majd úgyis értesülsz róla Te is – ha érdekes.