Volt úgy, hogy Cory azt hitte, megőrült. Zavart elméjében egymást űzték visszaélés-történetek, és egy öröm, kedvesség, megosztás nélküli gyerekkor emlékei. Az sem segített neki, hogy a nővére azt állította, semmiféle visszaélés nem történt meg, ami miatt már csak attól is „rossznak” érezte magát, hogy egyáltalán beszél ilyesmiről. Nemcsak a családja nem fogadta el Coryt, ő maga sem fogadta el saját magát és testét. Amikor Cory felkeresett engem, valójában háborút viselt a teste ellen.
Azokra, akikkel visszaéltek, jellemző, hogy saját testüket idegennek érik maguktól. Nem jelent számukra biztonságot, békét és jó érzést. Ehelyett nevetségesség és ítélkezés tárgya.
Legtöbb munkám alapja a testmunka. Vagyis megpróbálok segíteni az elmének, hogy a testtel a tudatosság hídját legyen képes megépíteni. Így tudok segíteni a kliensnek abban, hogy tudat alatti szinten lévő traumáját tisztázni tudja, amennyiben mélyebben dolgozik a gondolatokkal, viselkedésekkel és hitekkel, amelyek továbbra is önidegenedés, sőt, öngyűlölet érzését keltik benne.
Íme 3 jel arra, hogy háborút viselsz tested ellen:
Megítéled a testedet. Amikor a tükörbe nézel, elmédet elönti egy ítélkezés-litánia mindazokról a testrészekről és területekről a testeden, amelyekről azt kívánod, hogy másmilyenek legyenek.
Tested jelzéseit és igényeit két lábbal tiprod. Amikor tested informál arról, mit akar enni, inni, kivel akar együtt lenni, mit akar felvenni, nem hallgatsz oda. Ehelyett nem veszel tudomást az irányodba küldött jelzéseiről.
Hagyod, hogy mások igényei lábbal tiporják a tieidet. Hagyod, hogy mások igényei és kívánságai foglalják el az első helyet, s önmagadat és tested szükségleteit nagyon is hosszú csinál-ni-listád legvégére helyezed. Egyetlen út ahhoz, hogy hagyd: mások igényei üssék a tieidet, az, hogy háborút viselsz tested ellen, megítéled testedet, azt határozod el, hogy tested tőled külön áll.
Ne kövess el hibát, ez mind visszaélés. Visszaélés veled, és visszaélés drága testeddel.
Láthatatlan ketrec
Sokan, akikkel visszaéltek, úgy érzik, hogy egy láthatatlan visszaélés-ketrecben élnek. Általában az önmegtagadás mintája jelenik meg, mert azt hiszed, a testednek nincs jelentősége. Kikapcsolod a gondolkodásodból azt, hogy bármilyen jogod van bármit is kapni, és mindennel szemben védekezel, ami feléd irányul. Még az olyan kis dolog is, mint egy bók önváddal tölt el, és a méltatlanság érzését váltja ki benned.
Testeden ez mind rétegeket képez: súlyt, feszültséget, merevséget, kontrollt, és mindaz a beszűkülés, amit érzel, tested reakciója arra, hogy minden másnak látja magát, csak nem annak, ami tulajdonképpen: szép érzéki szervnek.
Vége a háborúnak: Hogyan élj végre békében testeddel
Mi kell ahhoz, hogy befejezd a háborút tested ellen, és elkezd a megtestesülés puszta örömét élvezni?
Az első lépés egyszerűen az, hogy azt választod: befejezed ezt a háborút. Azt követeled, hogy a testedtől való elválasztás problémája megoldódjon, és végre egy lehess testeddel. Ha önmagaddal egy vagy, akkor egy vagy a Földdel; egy vagy mindennel és a világ minden molekulájával. Ha testedtől el vagy választva, akkor mindentől el vagy választva.
Másodszor: ébredj tudatára a testeddel kapcsolatos ítélkezéseidnek. Nemrég olyan valakivel dolgoztam együtt, aki éppen egy hatvan napos tisztítást kezdett, aminek a neve olyasmi volt, mint „megtisztulás az őrülettől”. Azt kérdeztem: „Tested hogyan válaszol erre?” Csend. Világos volt, hogy a teste a „megtisztulás az őrülettől”-lel nem állt kapcsolatban vagy nem kommunikált vele. Az én perspektívámból nézve az önítélkezés és az a hit, hogy a testem mérgezett, lábbal tiporja a természetes kapcsolatot és az intuitív tudást arról, a testünk számára mi jelent szeretetet és gondoskodást. Ha úgy nézel a testedre, mint ami minden más, csak nem ajándék, szeretet, fény lehetőségek élvezetes játszótere, akkor olyan rendszereket teremtesz, amelyekben a tested nem ajándék, hanem mérgezi a világot.
Harmadszor: kezd észrevenni, mikor tiprod két lábbal tested jelzéseit és kéréseit. Hányszor nem vettél tudomást a testedről és ettél, amikor nem voltál éhes, vagy amikor szomorú vagy mérges voltál? Ha lábbal tiprod tested jelzéseit és igényeit, ne ítélkezz magad fölött. Csak mondd ezt: „Okay, ez egy új izom. Mit tanulhatok tőle?” Ahhoz, hogy végre meghallhasd tested jelzéseit és kommunikálását, kérdezd ezt: „Hé, testem, megmutatnád, miről van itt szó éppen?”, vagy „Milyen lehetne az, ha könnyedén meghallhatnám testem jelzéseit?” És aztán engedd el ezt, és figyeld, mi történik.
Végezetül kezdj kérdéseket feltenni saját igényeiddel kapcsolatban. Hagyni, hogy mások igényei lábbal tapossák a sajátjaidat, gyakran a visszaélés élményével függ össze. Visszaélés esetén mindenki más szükségletei nyilvánvalóbbak, mint a tieid, és ebben a térben a te hatalmadat és erődet félretolják. E minta legyőzéséhez nagyszerű eszköz ez az egyszerű kérdés: “Valóban ezt akarom most választani?” vagy: „Ha igazából tisztelném magamat most, mit választanék?”
Válaszd egyértelműen azt, hogy befejezed a háborúskodást testeddel, bármit is teremt ez a változás, amit keresel. Néhány egyszerű kérdés feltevése kapcsolatba hoz téged azzal, ami valójában történik, és amit tested igényel. Ne felejtsd el: testeddel kommunikációt kiépíteni egy új izomzatot fog jelenteni. Tehát ne ítélkezz magad fölött, a dolog nem megy egyik napról a másikra.
Forrás: Are You at War with Your Body?
Fordította: Kaposi Luca (valaszthatsz.com)