July 21, 2021

Miközben lehetetlennek tűnik, hogy két egyszerű kérdés mindent megváltoztasson, valójában ez az én történetem. Viszonylag boldog ember voltam. A „Good Vibes for You” (Neked megfelelő rezgés) üzletet alapítottam meg, mert meg szerettem volna változtatni az emberek nézőpontját, ahogy egymásra és a világra tekintenek. Utazhattam. Többnyire jó életem volt. Mégis gyakran mérges voltam, szomorú, frusztrált, levert, tudod, amit sokan a „normális létnek” neveznek.

„Good Vibes for You” üzletemmel gyakran jártam nemzetközi vásárokon. Egy Ausztráliában rendezett „Elme, test és lélek” vásáron elhaladtam egy pódium előtt, amit az Access Consciousness^® szponzorált. Egy nagyon csinos fiatalember állt ott, így természetesen megálltam, hogy elbeszélgessek vele, és kezében egy kérdésekkel teli tálat tartott. Megkérdezte, akarok-e egyet húzni. Kihúztam egy darab papírt a tálról, és ezt olvastam: „Kihez tartozik ez?” Fogalmam sem volt róla, ez mit jelent, így tovább kérdezősködtem.

A fiatalember elmagyarázta: „Ismered azokat a napokat, amikor reggel felébredsz, és rögtön aggódó, depresszív, levert vagy másféle érzés tölt el? Amikor ezeket a dolgokat érzed, kérdezz így: ’Ez kihez tartozik?’ Ha könnyebbnek érzed magadat a kérdés után, akkor ezek a gondolatok és érzések nem hozzád tartoznak. Egyszerűen felszedted őket a körülötted lévő emberektől.”

Elszórakoztam ezzel a kérdéssel, és nagyon felszabadító volt az a felfedezés, hogy a legtöbb dolog, ami a fejemben forgott, elmém csacsogása, az érzelmes reakciók, a stressz és a trauma nem hozzám tartozik. Ennek egyszerűen tudatára ébredtem.

Ugorjunk egyet: éppen egy újabb Elme, test és lélek vásárra készültem, amikor azt az üzenetet kaptam, hogy egy barátomat, aki Balin járt, megcsípte egy moszkitó, és meghalt. Ez nem valami gyakori esemény, tehát nem kell változtatni azokon a terveimen, hogy Balira utazzak! Emlékszem, mászkáltam a vásáron, és olyan mérges és izgatott voltam. Az emberek körülöttem beszélgettek és ölelgették egymást, mintha minden csodálatos lenne, nekem pedig semmi nem volt csodálatos. Volt egy standom, amit fel kellett állítanom ahhoz, hogy előkészítsem erre a négynapos vásárra, ahol pénzt kellett keresnem, és semmi másra nem vágytam, mint hogy megállhassak.

Van egy film: „Négy esküvő és egy temetés”, ahol valakinek az elvesztéséről beszélgetnek. „Hagyják már abba ezek a kutyák az ugatást. Hagyják már abba az órák a ketyegést…” Pontosan erre vágytam én is. Csak egy pillanatnyi teljes csendre, amikor minden megáll, és így én együtt lehetek azzal, ami történt, de valahányszor körülnéztem, a világ tovább forgott.

Megcsináltam, amit kellett, felállítottam a dolgokat, és ott álltam a pódiumomnál, amikor a sarkon befordult az az Access Consciousness facilitátor, akinél legutóbb az „Kihez tartozik ez?” kérdést húztam, Gary Douglassal, az Access Consciousness megalapítójával. Gary kinyújtotta a karját, és át akart ölelni. Átöleltem, röviden. Gyors ölelés volt, aztán rögtön eltoltam magamtól Garyt.

Gary rám nézett, jelen volt velem, és ezt mondta: „Tudod, hogy jobban éreznéd magadat, ha nyitott lennél arra, hogy kapj? Több pénzt keresnél, az üzletet jobban menne, jobban szórakoznál, és az életet könnyedebb lenne, ha nyitott lennél arra, hogy többet kapj.” Hangosan ennyit mondtam: „Mmm, hmmm.” Magamban pedig ezt: „Mindegy. Te egy őrült pasas vagy. Fogalmad sincs róla, mi van az életemben, és mi is az, kapni?” A traumát és a drámát akartam, és nem tetszett, hogy Gary ezt megszakítja.

Ugorjunk megint egyet. Ma az Access Consciousness facilitátora vagyok. Már nem csak legtöbbször vagyok boldog. Inkább túláradóan vagyok boldog. Számtalan üzletet alapítottam, könyveket írtam, és bejártam a világot, megosztva másokkal azokat az eszközöket és módszereket, amiket minden nap használok, és még többet teremtek, és mindez két egyszerű kérdéssel kezdődött. Ha valami nagyszerűbbet szeretnél az életedben, arra hívlak meg: te is tedd fel ezeket a kérdéseket.

1.Kihez tartozik ez?

Különösen napjainkban ez az a kérdés, amit minden nap fel kell tenni. Kérdezd legalább 20x naponta. Ha kérdezésedre felderül minden, akkor kezdjük azzal, hogy soha nem tartozott hozzád ez az érzés. Ha azt határozod el, hogy a tiéd, akkor erre rögzíted a figyelmedet, és ha erre rögzíted a figyelmedet, akkor valóságoddá válik. Tedd fel a kérdést, és engedd el a dolgot.

2. Tudod, hogy jobban éreznéd magadat, ha nyitott lennél arra, hogy kapj?

Miután Gary ezt kérdezte tőlem, én kezdetben haragudtam. Másnap hozzárohantam, csípőre tett kézzel, és ezt kérdeztem: „Mit akartál mondani azzal, amit tegnap mondtál nekem? Azt hittem, az a feladatom itt a Földön, hogy adjak, erre te teljességgel összezavartál.” Beszélgettünk. Kérdéseket tett fel. Nem emlékszem már, miket válaszoltam. Csak arra emlékszem: elkezdtem kapizsgálni valamit, amit addig soha nem láttam, és tudtam, hogy még többet akarok.

Felfedeztem, hogy kapni a kulcsot jelenti ahhoz, hogy – könnyedén – meglegyen mindened az életben, amire csak vágysz, és a befogadás nem olyan dolog, amire legtöbbünket megtanítottak. Az Access Bars^® volt életem legnagyobb ajándéka abban, hogy növeljem készségemet arra, hogy kapjak. Az Access bársz röviden összefoglalva 32 pontot jelent a fejeden, amik könnyedén megérintve felszabadítják azokat a godolatokat, érzéseket és érzelmeket, amik gyötörnek.

Bármi is legyen ma életedben: valami más is lehetséges. Lazíts. Végy nagy lélegzetet. Kérdezd meg minden felmerülő gondolatról és érzésről, hogy kihez tartozik. Válaszd azt, hogy még többet kapj.

Forrás: Two Questions That Changed My Life
Fordította: Kaposi Luca valaszthatsz.com