- július 11.
Előfordult már veled, hogy valaki azt mondta neked: csak azért kritizál, hogy tudd, hogy meg kell változnod? Milyen érzés volt ez neked? Melegséget és bátorítást keltett benned, vagy inkább legszívesebben elszaladtál és elbújtál volna, vagy valami ocsmányat mondtál volna az illetőnek? Míg néhányan, akik így beszélnek, egyszerűen szemetek, mások valójában összetévesztik az ítéletet valamivel, ami teremt.
Az ítélkezés soha nem teremt! Lehet, hogy érdemes megismételni: az ítélkezés soha nem teremt! Az ítélkezés mindig destruktív. Összezsugorít minden helyzetet, és az az eredménye, hogy az emberek bezárkóznak.
„Az ítélkezés soha nem teremt! Az ítélkezés mindig destruktív.“
Az az elképzelés, hogy az ítélkezés teremt, fellelhető családokban, iskolákban, vallásokban, szervezetekben.
Előfordult már, hogy visszakaptál egy dolgozatot, tele pirossal, amik azt sorolták fel, mi mindent csináltál rosszul? Motivált ez téged? Mi lett volna, ha a tanár, ahelyett, hogy elítél, kérdéseket tett volna fel neked? Lehet, hogy az eredmény egészen más lett volna? Mi volna, ha a főnököd kérdéseket tenne fel neked, vagy megdicsérne mindazért, amit jól csináltál, és ahelyett, hogy kritizálna, kérné, hogy még többet adj bele? Ez vajon mit teremtene? Mi volna, ha mindannyian inkább kérdéseket tennénk fel gyerekeinknek, ahelyett, hogy automatikusan megítélnénk őket?
“Előfordult már, hogy visszakaptál egy vizsgadolgozatot, tele pirossal, ahol azt sorolták fel, mi mindent csináltál rosszul? Motivált ez téged?“
Az ítélkezésre való hajlammal mindenhol szembesülhetünk. Volt egy barátom, aki egy olyan repülővel utazott, ami késett, nem volt jól felszerelve, és problémái voltak a légkondicionálással. Mindenki panaszkodott a stewardesseknek, és rájuk zúdította az összes problémát. Azt hitték, a személyzet nem ismeri a helyzetet? Olyan negatív, összehúzó energiát teremtettek ezzel, hogy a barátom végül bedugta a fülhallgatóját, Access tanfolyamokat hallgatott, és közben ezt ismételgette: „Az életben minden könnyedén, örömmel, ragyogva árad felém.“
Még a pozitív ítélkezés is lehet destruktív. Nemrég a New York Times-ban volt egy cikk, amelyben arról volt szó, mennyire árt a gyerekeknek a túlzott dicséret. Ahelyett, hogy önbecsülésüket növelné, hazugságot teremt, és olyan magasra emeli a korlátot, hogy valójában mindenki stressz szintjét megemeli!
Ez nem azt jelenti, hogy nem ismerhetsz el valakit adottsága miatt, vagy ne mondd valakinek, hogy mi nem működik neked, vagy ne kérdezd: „Ok – te azt választottad, hogy ezt csinálod – ez mit teremtett? Ezt akartad teremteni? Milyen más választásaid vannak még?“ Az Access Consciousness eszközei közül ez az egyik nagyszerű mondat: „Sajnálom, ez számomra nem működik“, mert ez nem a másikat vagy a viselkedését hibáztatja. Hanem azt mondja, ami neked igaz. Ahelyett, hogy egy bizonyos viselkedést „helytelennek“ nyilvánítanál, azt mondod, hogy az nem fér össze azzal, ami számodra működik.
„Mi volna, ha a motiváció elsődleges forrásaként nem az ítélkezést választanád? Ez mit teremtene számodra?“
Gondolj az olyan szülőkre, akik ezt mondják: „A te szobád gusztustalan, mocskos disznóól! Mikor takarítasz már ki?“, vagy: „Ez igazán nem működik nálam vagy a családunkban, hogy romlott ételekkel és piszkos ruhákkal veszed magad körül. Tele leszünk bogarakkal és penésszel, és ez mindannyiunkra hat. Elmondanád, milyen jó megoldásod van erre?“
Ha ez az idealisztikusabb megfogalmazás nem válik be, kicsit eltúlozhatod a dolgot így: „Egy tiszta szoba ….. pénzt hoz neked, és azt a lehetőséget, hogy a barátaiddal töltsd a hétvégét. Egy rendetlen szoba azt a lehetőséget hozza, hogy itthon maradj egész hétvégén. Mit választasz inkább?“
„Az a lényeg, hogy a másikat ne hibáztasd és ne tedd rosszá, hanem nyújts neki lehetőséget, és hogy a viselkedésére szégyenérzet és bűntudat nélkül tudjon tekinteni, amiket az ítélkezés magába foglal.“
Az a lényeg, hogy a másikat ne hibáztassuk vagy tegyük rosszá, hanem lehetőséget nyújtsunk neki, és hogy a viselkedésére szégyenérzet és bűntudat nélkül tudjon tekinteni, amiket az ítélkezés magába foglal.
Mi volna, ha többet nem az ítélkezést használnád motivációs forrásként? Ez mit teremtene neked? Komolyan azt hiszed, hogy semmit nem csinálnál, ha nem ítélnéd meg magadat keményen? Tegyük fel, valamit csináltál, ami nem illik ahhoz, amilyenre szeretnéd teremteni az életedet. Lehet, hogy túl sokat ittál egy bulin, vagy hanyagul dolgoztál egy projekten. Ha lehordod magadat, az igazán segít az abban, hogy mást válassz? Valószínűleg nem! Mi volna, ha így szólnál magadhoz: „Ez nem a legjobb választásom volt – biztos, hogy nem teremtette azt, amit teremteni szeretnék az életemnek. Milyen más választásom van most?“
Mi volna, ha kivonnád az ítélkezést a magaddal és másokkal való kapcsolatból? Milyen könnyedséget teremtene ez neked és mindazoknak, akikkel együtt vagy?
Forrás: Constructive Criticism or Destructive Judgment?
Fordította: Kaposi Luca valaszthatsz.com