Mi van akkor, ha ahelyett, hogy érte küzdesz, hajlandó lennél inkább hálásnak, gondoskodónak és ítéletmentesnek lenni? Ha hajlandó lennél választani, az kihozna minden olyan ítélkezésből, ami ehhez a szeretet programhoz kötődik… Mit jelent ez?
Mit jelent, hogy kikerülsz a SZERETET programból?
(Istenkáromlás!) Tudom, hogy közületek sokan úgy vélik, ez szembe megy a
legalapvetőbb hiedelmeitekkel.
A Szeretet szépség.
A Szeretet Isten.
A Szeretet az, ami megment bennünket.
A Szeretet a létezésünk magja.
Így van? De hány definíciód van a szeretetről?
Észrevetted már, hogy a Szeretet szónak majdnem több definíciója van, mint
bármely más szónak? Tehát, amikor azt mondom szeretlek, mit jelent ez számodra?
Ez valami ilyesmi? „Szeretlek téged és csakis téged, és soha többé nem akarok
senki mással lenni, és soha többé nem gondolok senki másra, és semmit sem akarok
kapni senki mástól, és semmit sem akarok adni senki másnak. Te vagy az
egyetlenem! Szeretlek! Oh, egyébként… ezt elvárom tőled is.”
Na, mármost – ugyanezt jelenti ez nekem is? Nem…
Ez mindenkinek mást jelent. Mégis, elvárjuk, ha valakinek azt mondjuk, szeretlek, az ugyanazt jelentse, mint amit nekünk jelent! De ez nem lehetséges! Nekik teljesen más életük volt, teljesen más neveltetésük, teljesen más tapasztalataik. Ez hatalmas forrása a félreértéseknek! És mivel mindannyian annyira lefoglaljuk magunkat azzal, hogy keressük a feltétel nélküli szeretet ideálját, ezt észre sem vesszük!
Mi van akkor, ha a „szeretet” egytársadalmi program, amit arra terveztek, hogy amiről tudod, hogy lehetséges, mint például a feltétel nélküli szeretet (ami nem ítél helyesnek, helytelennek, rossznak, jónak, vagy bármi másnak) az biztosan sose bukkanjon fel?
Hol látsz feltétel nélküli szeretetet a világban? Hol látod, hogy valaki ezt választja? Rajtad kívül! Egyfolytában próbálkozol vele, de sosem sikerül, így folyton ítélkezel magadon: „Miért nem tudom ezt megtenni? Miért nem tudom ezt a változást befolyásolni a világban? Miért nem tudom előidézni, hogy ez megtörténjen? Miért én vagyok az egyetlen, aki úgy tűnik tudja, hogy ez lehetséges?” Honnan tudom? Mert egyike voltam azoknak az
embereknek. Én TUDTAM, hogy lehetségesnek kell lennie.
Mindig megítéltem magam, minden olyan helyzetben, ahol ezt nem tudtam
megteremteni. (Jóllelhet, biztos vagyok benne, hogy te sosem csináltad.)
Folyton próbálod fenntartani azt az ideált, hogy mit jelenthet a szeretet, miközben látod, hogy körülötted senki sem választja. Melyik az a pont amikor ki akarsz jönni a szeretetből
és megölni őket amiért nem látják, mi lehetséges? Aranyos, de nem feltétlenül a
legokosabb választás ez, barátom.
Úgy programoztak, hogy a szeretetre, mint utolsó lehetőségre, úgy tekints?
Így van? VAGY EZ VAGY? A szeretetet arra találták ki, hogy rávegyenek, hogy elérj valamit, ami rajtad kívülálló, de így igazából nem lehet megteremteni azt, amit ő feltehetően megteremtene. Ez csak akkor lehetséges, ha önmagadként létezel. Mi lenne, ha
csupán a szeretet helyett, hajlandó lennél hálásnak, törődőnek, és ítéletmentesnek
lenni – MAGADDAL SZEMBEN? Ha hajlandó lennél ezt választani, az kiszedne
minden ítélkezésből, ami ehhez a szeretet programhoz kötődik. És ezek közül
igazából mindegyiket – a hálát, a törődést és az ítéletmentességet – mindegyiket
birtokolhatod és magad is az lehetsz! És ezek nem követelik meg tőled, hogy önmagadon kívül keress valamit, amit lehetetlen megtalálni. Ha hajlandó vagy ezt a
magad számára meglelni, csodálatos módon mindenki más számára is elérhetővé
válik.
És lehetséges az, hogy a hála, a törődés és az ítéletmentesség ötvözete sokkal
közelebb áll energiában ahhoz, amiről azt hitted, hogy a szeretet megad neked?
Ha ez így van, akkor talán rájössz, hogy most végső soron megteremtheted azt, amiről
azt hitted, hogy a szeretet ad meg neked.