Azért is szeretem a Sulcit, mert mikor lekanyarodnék, elkezdem működtetni a régi hülyeségemet, akkor Ő olyan, mint egy útjelző, visszaterelem engem. Van. Akkor, amikor jó, hogy van.
Az Énképváltó óta bátrabban hallgatok a belső hangomra! Pontosabban merek a megérzéseimnek hinni, ami eddig szelektív volt. Az üzletben kétségek nélkül éreztem és hallgattam rá, de a magánéletben nem. Kevésnek éreztem magamat.
Sulci megadta a hitet, hogy merjek hinni önmagamnak, önmagamban, mert az a hang odabent jót súg!
belső kommunikációm jobb
…. kolléganőmmel pont beszéltük, hogy olyan szarul megy, egyre rosszabb a cég, az adosságunk most már sok millió. Megérte ez a sok pénz: Énképváltó, Bars, lányom nem hajlandó kezelni, én sem csinálom, megérte ez?
És akkor egyszerre mondtuk, hogy igen. Sokkal vidámabb vagyok, kevésbé húzom fel magam. Ha parasztok velem: legyen az család, bárki, higgadtan kezelem, nem veszem magamra.
A legfontosabb pedig, hogy a belső kommunikációm pozitívabb. Kevesebbszer félek és pozitívabban beszélek magammal. Kevesebb a félelem. Aztán puff, van, mikor jön egy ilyen, és minden úgy tűnik, oda… de nem.
