Már ma más a facilitálás után. Mi lesz még ezután?
Egész életemben én voltam, vagyok a kisebbik testvér. Mindig másodikként éltem meg magam minden helyzetben. Mindig csak a kicsi lehettem az idősebb, a mindent tudó, a jól látó, a jobban csináló mögött.
Köszönöm, Sulci, hogy segítettél abban, hogy máshonnan is láthassam az életem és feladjak avval, hogy mindennek kisebbként, nem elismertként fogjak hozzá.
Ma már máshogy ébredtem. És erre elég volt egy óra?
Mi minden lehetett volna könnyebb, ha hamarabb eljutok hozzád? Mi mindent adhatott volna, ha elhittem volna, hogy magamra is költhetek? Mi mindenért szidom most is magam, de legalább észreveszem már? Hogy változhat ez napról napra? Bízom magamban!
Köszönöm a facilitálásod, a segítséged.
Új élet kezdődik. Nagy szavak, de így érzem ma valóban.
bízok magamban
Szia Sulci! Mertem munkahelyet váltani annak ellenére, hogy a körülöttem lévők mind ellenezték azt. Még nem tudom, milyen lesz, DE végre azt választottam, amit én szerettem volna. Végre bízok magamban, végre nem akarok megfelelni, végre jól érzem magam a bőrömben. Nem gondoltam volna, hogy ehhez akár 4,5 óra –1 napos Énképváltó elég.
