elismeréAlapozó kettesben Sulcival
Tudtam, hogy Sulcinál egy alapozó milyen, tavaly is megéltem. Tudtam, hogy a problémáim accesses megoldásain keresztül lépegetünk majd. Kíváncsian vártam. Elvárások nélkül mentem. Azt gondoltam, most is többen leszünk, de elismerem, hogy közben teremtettem: ketten akartam lenni, hogy a születésem óta nyomasztó dolgokról tudjak kendőzetlenül beszélni. eldobva az elvárások, ítéletek, megítélések sokaságát, hogy kiderítsem magamról, ki is vagyok valójában a használt alűrjeim nélkül.
Hihetetlen kemény volt találkozni önmagammal, többek között az intimitás 5 elemén keresztül ránézni a szüleimmel való kapcsolatra. Durván meghatározó érzelmek sokasága tűnt el, engedtem el, ébredtem rá, hogy hányszor élem másokét sajátnak gondolva azokat.
Milyen sok dologgal vádoltam szüleimet! Ma már nem teszem. Amikor tegnap hazamentem hozzájuk más volt, különbözött a megszokottól a fogadtatás. Rajtuk sem láttam a feszkót, amit eddig mindig érzékeltem. Micsoda ajándék, hogy a változásommal más feszültségek is oldódnak körülöttem.
Megváltozott az, ahogy a másik nem képviselőire nézek. Nem a testüket látom csak, érzékelem a lényüket is. Eltűntek megszokások, és ez mennyivel szabadabbá, könnyedebbé tesz.
Rálátok arra, hogy eddigi életem mozzanatainak legfőbb mozgatórugója a létem jó működésének bizonygatása volt. Mindig mindenkinek. Jobban jön a levegő, hogy rájöttem, hogy nem kell megfelelnem senkinek se, még a saját nehéz elvárásaimnak sem és nem kell folyamatosan ellenállnom sem.
Az, hogy a kapcsolataimra másképp láttam rá, hogy a gyerekkori csínytevések milyen módon korlátozták az életem választásait eddig hihetetlen szabadságot nyitottak bennem.
Felszabadítottam magam a rosszátevések alól. Mennyi terhet vehet ez majd le párom válláról is.
Korlátok tűntek el, lehetőségek tárultak fel az önmagamról alkotott meghatározásaim készítette doboz falainak elvesztésével.
Hihetetlen természetességgel, őszinteséggel tudtam adni magam abban a mélységben, amit még sohasem éltem meg önmagammal sem. Hihetetlen volt az a tempó, ahogy a tetszhalott állapotomból a második napon már az életet választottam. Megdöbbentett, mert valahol azt hittem, hogy élek. De igaziból csak most köteleződtem el az életem mellett.
A legbelső, olyan jól eldugott titkaimat osztottam meg Sulcival teljes sebezhetőséggel, amiket meg kellett osztanom ahhoz, hogy most teljesen más életem kezdődhessen e. Köszi Sulci, hogy avval a természetességgel vettél bármit, mindent is, hogy a közösen töltött napok minden pillanatában teljes biztonságban érezhettem magam.
Az életem során jelentőségtelivé tett, ma is fontos emberekkel kapcsolatban megélt fájdalmak, elvárások, félreértések és magyarázatok tonnái tűntek el az érzelmek alá látva. Minden nap 20 kilóval kevesebbnek éreztem magam (kóros alultápláltság), és valóban is fogytam!
Így kettesben még intenzívebb egy alapozó. Minden pillanatában felszínre tör valami másképp is látható, megoldható dolog. Még sokszor meg kell hallgatnom a hanganyagot, hogy minden eljusson hozzám valóban. Minden pillanatban feltör valami rádöbbenés a változások soráról, hogy például milyen más, mennyivel mélyebb ma egy érintés, milyen fontos elismerni a fáradtságomat.
Amilyen csendet és mélységet megélek most, tudom, hogy meghatározó a következő életemre.
Jó Sulcival otthon lenni az otthonában. Hálás vagyok a testi-lelki jól tartásért. Ha volna olyan, hogy Sulci menzája, szívesen választanám.
Kívánom, hogy minél többen válasszátok. Óriási élmény!
Vigyázat! Eltűnik a komfortzóna!!!!!!
