kapcsolatok változása

Szia Sulci!
Említettem Neked, hogy kértem egy különleges kapcsolódást a lányomhoz Istentől egy pár hete.
Amikor jött az Access lehetőség, gondoltam, igen ez az! És tényleg!
A Te facilitálásodnak köszönhetően kisimultak a dolgok köztünk. Tegnap, egyszer csak azt mondta a lányom: “Anya, észrevetted, hogy jobban uralkodok az indulataimon és türelmesebb vagyok hozzád?”
Konkrétan hétfő óta?-kérdeztem. Igen észrevettem…
Eddig is sejtettem, hogy jófej vagy, de most már tudom is!
Ennyi volt! És azóta futtatjuk egymás Barjait…is.
Hálásan köszönöm, amit kaptunk  Tőled!

Régóta járok Sulcihoz kezelésekre. Pánikbetegségekkel kezdtem.
Sötét lakásban éltem, állandó üldözési mániával küzködtem. Mindig mindenért én voltam a hibás gondolataimban.
Nagyon fárasztó volt minden nap, minden perc, minden kommunikáció.
Jó sok eszközt ismételgetett Sulci, míg a hawaii családtérkép macijainak segítségével, meg minden mással eljutottunk oda, hogy felfogjam, bennem állandóan egy egész csapat ember érzése működik.
Látszólag nekem hiányzott valami, engem bántottak, de szépen lassan megszoktam, hogy használjam az Access eszközeit: főleg a Kihez tartozikot.
Egyre többször ismertem fel, hogy nem az enyém egy-egy érzés, egyre több nap volt jó.
Most felújítottam a lakásom sok részét, Új ablakomon felhúzható a redőny. Világos lett, és kitárult a világ.
Elkezdtem foglalkozni magammal. Masszázsokra járni, sőt még egy kondi teremmel is megpróbálkoztam. Az még túl nagy kihívás.
Magamnál még nem mindent látok azonnal, de másoknál annyi mindent igen.
Mosolyogva nézek magamra, amikor nem jut eszembe, hogy minden is csak rajtam múlik…

Milyen szuper dolog lenne, ha mindezt mindannyian tudnánk.
Mi minden alakulna nagyon másként.
Óriási a változás. Elismerem. És annyi mindenre jövök rá nap mint nap.
Sosem hittem volna. Néha visszazuhanok, de már oda nem tudok.
Köszönöm!

Kedves Sulci!

Igaz mondta a barátnőm, hogy ne aggódjak, a macis családállítás nem olyan, mint a másik, amitől tartottam nagyon. De ezt azért nem gondoltam volna.
Add át a maciknak is, hogy mennyire boldog vagyok.
Beszél velem a gyerekem megint.
Fel tudtam hívni az apámat, amit karácsonykor sem tudtam megtenni. Beszéltünk egymással minden gond nélkül. Nem gondoltam volna, hogy ez még lehetséges hét év után.
Hálás vagyok.

A Hawaii családtérkép készítésen is voltam, ami közben máris könnyedebb lettem.
Annyira más a világ, a kapcsolódásaim.
Érzem, ahogy ledőltek a falak és napról napra nagyobb és nagyobb ajándékokat kapok.
P.l: Ahogy teljesen más emberek vonzódnak hozzám és én is másokhoz… olyanok, akik valóban tudják, mi az elfogadás, mi a szeretet.

Ezután volt, mikor először éltem át, milyen, amikor engem is szeretnek, ENGEM LÁT.
Engem akar, mindegy milyen vagyok, mindegy ki vagyok, úgy imád, ahogy vagyok. Elfogad.
Először élveztem, aztán kezdett átfordulni és kezdtem tolni. Pont, aki hozzájárulás lehetne.
Aztán, mivel Ő az, akivel bármit és bárhogy meg lehet osztani, azonnal éreztem, hogy erről beszélnünk kell, hisz tudja ezeket a folyamatokat.
Ott, akkor megfordult minden.
Adni és kapni. Önmagamnak lenni. Szeretetben, igazi szenvedélyben lenni. Őszintén tisztán kapcsolódni.
Ezt is kaptam én…

Az első találkozást Sulcival a párkapcsolati tolmácsolásra én akartam., mikor már elviselhetetlennek éreztem minden férjemmel töltött pillanatot.
Az elsőnél orrát húzva jött el.
A második alkalmat ő kérte.
Mi változott?
Felcsillant a remény, hogy akár meg is érthetnénk egymást megint, hogy nem véletlen választottuk egymást 20 éve.
(Pszt!!… Elismerem, hogy most is szeretem)

Énképváltó után….

Még nem úgy megy az életem, mint azt elképzeltem volna az Énképváltó előtt. De tudom jól, hogy ha nem agyalnék, már sokkal jobb is lehetne, hiszen mindig tudom, mit mondanál adott esetben aktuálisan. De agyalok és szidom érte magam, miközben jó sok eredményem van és akár büszke is lehetnék erre. De ez egyelőre a gyakorlatban nem megy. Vagy csak titokban. Magam elől is titkolom! (Ügyes vagyok, ugye?)
Mit használok? Működnek a kérdések! Nem gondoltam volna, hogy ilyen gyorsan is megvalósítható egy problémásnak tűnő ügy. Pedig igen. Kérdésekkel.
Nem gondoltam volna, hogy nem is nehéz bocsánatot kérni, ha észreveszem, hogy én viselkedek hülyén. Nem hittem, hogy változhatnak a kapcsolataim, ha a kontrollról lemondok.
Nem gondoltam, hogy jó lehet nekem.
Köszönöm!

Énképváltó után lenni maga a csoda.
Újjászülettem. Olyan, mintha régi kígyóbőrömtől megváltam volna, s az új rám van szabva, és nem olyan, hogy mindenkinek tessen, de nekem nagyon jó benne lenni.
Kinyílt a szám, s már tanulok nemet mondani is. Nem ismernek rám.
Kiderült, hogy nem egyedül utazok, járok az utcán. Rám néznek, és ha mosolygok van még olyan is, aki visszamosolyog.
Meghallgatnak, meghallanak. Eddig többnyire meg sem próbáltam. Úgy gondoltam, nekem nem is érdemes. Úgysem. És képzeljétek, érdemes. Sőt. Sokszor izgalmas is.
Én nem gondoltam volna, hogy egy Sulci féle csattintás és megváltozhatnak a kapcsolataim, pedig úgy tűnik, így van. Olyan, mintha új családom lenne. Sok vélt barát eltűnik. De vannak újak. Azt hittem, ebben a korban ez már nem lehetséges.
Kinyílt a világ. Örülök reggelente, hogy felkelhetek.
Köszönöm.

Most már évek óta 3 hetente találkozunk egy SOP-vel turbózott facilitáláson .

Mit terem? Folyamatosan növekedő eredményeket az életem minden egyes részén is.
A kapcsolataim simábbak, nagyobb volumenű, izgalmasabb megvalósítható munkakihívásokat kapok.
Szabadabban, könnyedebben választom magam.
Jó a bőrömben lenni. Nem hagynám ki egyszer sem. Köszönöm.

„Sulci! Nem tudom szavakba önteni a hálát, amit érzek. Én elmentem hozzád facilitálásra, mert ajánlottak, inkább küldtek, de reménytelennek tartottam, hogy megváltozzon az életem, hisz annyi sebből véreztem. Elküldtek a munkahelyemről, kihűlt a párkapcsolatom, elfogyott a kreativitásom. Túléltem.
Egy, azaz egy kezelés mintha felrobbantotta volna a világomat. Olyan kapcsolataim éledtek újra, amiket szinte elfeledtem (keserűen), annyi a munkám, hogy nem győzöm, és vele a pénzproblémáim is megoldódni látszanak. Hihetetlen, de mégis igaz. Köszönlek”

A Kapcsolatok másképp kurzus óta olyan, mintha teljesen megváltozott volna a kommunikációm életem minden területén.
Sokkal kiegyensúlyozottabb vagyok, harmónikusabb, összeszedettebb. A kapcsolataim alapvetően megváltoztak.
Néhány változás igazán meglepő. Hogy lehetne még ennél is jobb?

Szia!
Szóval nem is tudom hol kezdjem. 7 szoba van a Thalassa házban, de bárki bejön a miénkbe azt mondja, hogy az a legotthonosabb. Az emberek szeretnek a közelemben lenni, mert àrad belőlem a nyugalom (azt mondjàk). Folyamatosan kérdésben élek, amit a csoportterápiàkon folyamatosan alkalmazok is…Hogyan lehetne ez még ennél is jobb? Itthon is vàltozott a családom, mivel én is változtam. Empatikusabb és türelmesebb lettem. Sőt! Egy erősen bàntalmazó kapcsolatból volt erőm kilépni ès rám talált egy igazi, őszinte, tiszta szerelem. Olyan, mintha újra kamasz lennèk. De nem is tudom megfogalmazni csak annyi,hogy az emberek szeretnek a közelemben lenni, mert kedvességet, nyugalmat és szeretetet sugárzok….
Ezt mind az Accessnek, SAP reggeleknek köszönhetem.

Kedves Sulci!
Március 3-án a reggeli SAP-n nagyon meglepődtem, amikor azt mondtad, hogy tegyük be a közösbe azt a problémát, amit nem tudunk megoldani.
Honnan tudod?
Beletettem a kapcsolatomat. Hónapok óta “küzdünk”, mentjük, újrakezdjük, választjuk tudatosabb hozzáállással. Facilitálások, oldások, kezelések, nagy felismerések, örömök, sírások… Szeretem Őt, a testem viszont egyre erőteljesebben jelzett mindenféle tünettel, hogy EZ a kapcsolat nem AZ.
Másnap kimondtam, hogy vége.
Hálás vagyok Neked a kedves meghívásért!
Hálás vagyok magamnak a választásaimért!
Hálás vagyok a reggeli SAP csapat minden tagjának a hozzájárulásáért!️
Hogyan lehet ez meg ennél is jobb?
Sok szeretettel ölellek

Mi minden is más 2 héttel a Kapcsolatok másképp mesterkurzus után

Sokkal hosszabb időnek tűnik, mint 2 hét, mégis elrepült

Most kezdjem el sorolni, hogy miért érzem azt, hogy teljesen kicseréltek?

  • Teljesen más, ahogy a régi ismerősökhöz, akár nagyon régi barátokhoz, a családtagjaimhoz viszonyulok, ahogy kommunikálok velük. Kimondok olyan dolgokat is, amiket eddig magamban tartottam, kiállok végre magamért… A családom nem idegesít annyira, mint korábban. A testvéremmel a kapcsolatom sokkal őszintébb es nyíltabb lett, olyan, mint eddig soha.
  • Munkatársaim nem tudják, hogy mi változott rajtam, de nagyon érzékelnek valamit, aminek nem feltétlen örülnek.
  • Sokszor úgy érzem, hogy régi haverjaimmal, barátaimmal nincs már közös témánk, mert eddig esténként mindenki panaszkodott mindenfélére – ahelyett például, hogy örültünk volna, hogy van munkánk.
  • Nehézség nélkül tudok nemet mondani, ha nem szeretnék valamit.
  • Kapcsolatom saját magammal is pozitívan változik: tetszek magamnak!
  • Hajlandó vagyok nyitni új dolgok felé s nem tapicskolok a kellemes langyos mocsárban.
  • Nem riadok vissza már csak a párkapcsolat gondolatától (Sőt, már alakul is egy ennyi idő alatt. Hm.) Elfogadom, hogy szeretni akarnak, hogy szerethető vagyok. Ez óriási nagy dolog!!!
  • Frusztrál, hogy nem tudom azonnal lecserélni a ruhatáram, mert zárva vannak a boltok. Most már utálom, a ruháim egyhangú feketeségét.
  • Eddig hülyét kaptam a turizás említésétől is, most meg már nagyon mennék a barátnőkkel is.
  • Én változtam, nem a munkahelyem. Sokkal könnyebb lett a munka, s csak úgy repül az eddig vánszorgó idő. Emberekkel dolgozom. a nehezen kezelhető emberek is kezes báránnyá alakulnak. Terveim vannak a továbblépésre.
  • Tele vagyok új ötletekkel, hobby vágyakkal, amiket nagyon ki szeretnék próbálni, amiket eddig csak elfojtottam, amikről azt gondoltam, úgyis béna vagyok hozzá.
  • Folyamatosan fülig ér a szám, és szerintem őszintébb lett a mosolyom.  Vajon miért nem éreztem ezt eddig?
  • Most már belátom, sőt már bosszant, hogy elszúrtam: a legutolsó vizsgám nem tettem le, így kirugattam magam az egyetemről. Már LÉPTEM MAGAMÉRT, hogy megtudjam milyen lehetőségeim vannak most, hogy befejezzem. Akkor még nem bírtam el, hogy én lettem volna a családban az első és talán egyetlen diplomás.
  • A napi egyszeri uncsi evés helyett néha 3-szor is eszek. Tök izgi. Vannak ízek. Újdonság. Valamelyik reggel ettem a kis rántottámat… és Úristen! Ez az ételtől való orgazmus volt!
  • Megengedem magamnak, hogy a megszokottól eltérő ételeket is válasszak. Na jó, ehhez Sulci is hozzájárult A hűtőmben ott vannak a megszokottak is, még pl. az energia ital, de nem csak az!!
  • Megengedem, hogy meghagyjak , ha nem kívánom a kiszedett mennyiséget. Élvezem.
  • Jóval többet iszom is magamért!! A napi 3-4 energiaital helyett vizet vagy teát!! Pszt. Jól esik.
  • Jobban alszom és többet, elalszom könnyedén és nem forgolódok, magamtól kelek, és ha észreveszem, hogy délután jól esne lefeküdni, megteszem. Megengedem magamnak, hogy többet aludjak. Belátom már az éjszakázást is, kevésbé bírom így 25 évesen.
  • Az eddigi üres délutánok után semmire nincs időm, mert az idő elrepül.
  • A lakásomból egyre inkább otthon lett, s már vendégeket is szívesen fogadok, ha még nem is érzem magam szuper házigazdának.

Mennyi változás, ami nem is tűnik olyan soknak, de mégis. Ahogy a kapcsolataim az életem minden részével felszabadultak, kifordult az életem a sarkából.

Alig várom, hogy nyisson a covid-zárlat, hogy az újonnan jött ötleteimet meg is tudjam valósítani.
Hálás vagyok Neked, Sulci és Magamnak is!

Sulcival óriási változásokat értem el. Ránéztünk a kapcsolataimra, legfőképp a saját testemmel való kapcsolatra. Segített rájönni, hogyan kommunikáljak a testemmel, ami másnap óriási egészségügyi változást hozott. Nem kellett orvoshoz járkálni, hogy a tüneteimet kezeltessem, ami csak még nagyobb kárt tett volna.
Még csak 2 napja voltam Kapcsolatok másképp mesterkurzuson, de már lényegesen megváltozott az életem. Nagyon hálás vagyok ezért, Sulci volt életem eddigi legjobb befektetése. Előtte SAP kezelésen vettem részt, ami után rengeteg apró csoda következett, minden elkezdett úgy rendeződni, hogy nekem kényelmes legyen az életem. A körülöttem élők is észrevették, hogy minden úgy alakul “véletlenül” az életemben, hogy nagyon jól jövök ki belőle. Hirtelen annyira észrevehetően “szerencsés” lettem, hogy több körülöttem élő embernek is feltűnt.
Sulci tényleg egy varázsló. Nagyon hálás vagyok érte, hogy megismertem, és azért is, hogy ennyi figyelmet kapok tőle.

Lassan egy hónap is eltelt a Kapcsolatok másképp kurzus óta. Most hallgatom először vissza az anyagát. Nagyon hálás vagyok Neked, hogy kettesben lehettünk és nem hagytad, hogy elbújjak. mint azt mások mellett megtehettem. Eddig dióhéjba kényelmesen elbújva éltem. Éltem? Éldegéltem.
Köszönöm, hogy makacs kérdéseiddel feltörted ezt a héjat. Más most nagyon. Most veszem csak észre, mennyivel többen vannak körülöttem, velem, mint azt valaha is gondoltam volna.
Most tudatosul, hogy szerethető vagyok, s szeretnek is, csak ezt nem tudtam a dióhéjon keresztül érzékelni, megélni.
Még nem minden változott meg, amire vágyok, de már mennyire más! Kíváncsian várom, mi minden lesz még más. Változtatok érte. Tudom, én életem, én élem, én felelek érte-m.

Nem ismert meg az apukám!
A Kapcsolatok másképp kurzus újjá varázsolt. Amúgy göndör hajam kiegyenesítését már rég szerettem volna, de most meg is tettem. Nagy a sikere.
Fekete ruháim helyére színesek költöztek. Észreveszik, én is élvezem.
A lakásom otthonná kezd alakulni. Évek óta nem működő tárgyak életre kelnek (pl. TV a hálószobámban), ami tök jó. A háztartásom is kezd feltöltődni, a hűtőm sem üres.
Már többeket is meghívtam magamhoz. Mindenki jól érezte magát. Én is!
Azóta is mosolygok és teszek magamért. Fura és nagyon jó.

Ma írtam Neked, hogy a vihar elvitte a technikai hátteret a SAP reggeli kapcsolódáshoz.
Mondtad, kapcsolódjak csak, majd így is figyelsz rám. Hát így is működött.
Falakat engedtem le; kapcsolódtam Hozzád Többiekhez. Talpakba és tenyérbe mintha pengével hasítottak volna. Falak feljöttek, újra le, ismét Veletek. Jött a felismerés, hogy amikor nem kényelmes a kapcsolódás, azonnal védekezek, távolodó üzemmódba kapcsolok. Falak le, jött a fájdalom és vele a megengedés, még néhányszor behasitott, mintha valamiket kivágott volna az energia, majd hűs bizsergő érzés jött az egész testembe. Nyugalom,  hála.

A Nekem való test kurzusnak most van vége. Vártam nagyon.
Évek óta egyre könnyedebben kommunikálok a testemmel, így még kíváncsibb voltam, mi változhat, hogy alakulhat kapcsolatunk. Megint csak kapkodom a levegőt és még nem tudom megfogalmazni a történteket, csak egy kis előzetes Neked, ha bizonytalankodsz, érdemes-e választanod:

A testem megszólításához, kifaggatásához, a bennük lévő információhoz való hozzáféréshez Sulci eszközei kifogyhatatlanok.

Miben segít ez? Rávilágít arra, hogy ha a testünket igaziból partnerként kezeljük, más minőséget élhetünk vele mindenféle megszokott görcsök, elvárások, megfelelések, ítéletek nélkül.

Mi változott a 2,5 nap alatt? A testemről szóló éberségem megsokszorozódott. Ez tart a Kapcsolatok másképp mesterkurzus óta a lényemmel kapcsolatban is. A más testek elfogadása ítéletek nélkül most kapott valódi tartalmat. Annyi ítéletre láttam rá, hogyan is szólt rólam, mennyi mindent vetítettem én más testekre.

Világossá vált rengeteg információ, amit a testembe zártam eddigi életemről, rengeteg fogadalom, amik akadályoztak valódi változtatásokban.

Itt sem történik más, mint Sulci többi képzésein: az Alapozón, a Kapcsolatok másképp mesterkurzuson. De mégis. Mindegyik információk, eszközök halmazát adja, mindegyik után mosolygok, mindegyik után új világ új választásokkal nyílik meg. Mindegyik megerősít, mégis mind másképp.

Most például másképp nézek a testrészeimre – mindre – a mellemre, a hasamra, a lábfejemre, a bütykömre. Tudom fordítani a jeleiket, sokkal jobban értem, mit üzennek. Ebben az éberségem nagyot erősödött.
Az ételekhez való viszonyom is változott! S nem mellesleg most magamért választok ízeket, nem feltétlenül a családtagjaim kedvéért.
A nincsegyrongyomse érzés helyett kinyitottam a szekrényemet, s láss csodát: van ruhám – elegáns is, van kényelmes, szép cipőm, vége, a csak sportcipő viselésének is.

A Kapcsolatok másképp kurzus óta a mindennapokban másként látok dolgokat, és éber vagyok erre a másképp látásra, elismerem magam azért, hogy észreveszem ezek tömkelegét! Új felfedezések jelentek meg a megszokott működés helyett. Programokban, kajában, öltözködésben.
Sokkal könnyebb új kapcsolatokat létesíteni. Már nem zárkózom el az új ismeretségek elől.

Változott-e valami a családban? Az egész család változott együtt és külön-külön. Így sokkal harmonikusabb a létünk annak ellenére, hogy a napi élet kihívásokkal teli.
A Kapcsolatok másképp kurzus után a régi kötődések minősége változott, vagy el is tűntek azok a kötődések, amikre nincs már szükségem. Sokkal könnyebb így.

Te, aki eddig még nem ismered, és Te, aki már ismered az Acccess eszközeit, és Sulci eszköztárát, elképzelésed sincs, mi minden lehetséges 2,5 nap alatt. Érdemes kipróbálnod. Megéri! Magadért teszed!!!

Én most hihetetlennek tűnő könnyedséggel, óriási térrel körülöttem lebegek a testemben, a testemmel együttműködve és várom a mégmimindenislehetséges-t.

Hihetetlen hálás vagyok Neked most is! Köszönöm, hogy vagy!

Szia Sulci,

amikor 3 hónappal ezelőtt részt vettem a Kapcsolatok másként kurzuson, azt gondoltam, semmi nem változott. A tanfolyam nagyon intenzív volt, gyakorlatilag 2 nap facilitálás, de mégsem jött az eredmény. Azonnal nem. De most, kb 3 hónap múltán mindenben érzékelhető a változás.

Az első változás, amit nem tudtam nem elismerni, hogy 5 év múltán ismét beszéltem a munkahelyem vezetőjével, akivel korábban napi kapcsolatban voltam, de viszonyunk megromlott és érezhető feszkó volt köztünk azóta is. Teljesen könnyedén, örömmel tudtunk beszélni és a régi sérelemnek nincs már nyoma. Nem sokkal ezután a közvetlen főnökömtől kaptam életem legnagyobb szakmai elismerését, wow hogyan lehet még ennél is jobb? Pedig előtte erre egyáltalán nem lehetett számítani.

Régóta kerestem az utam, hogy hosszútávon mivel is foglalkozzam, valahogy az volt a fejemben, hogy “nem akarok egy multi cégnél megrohadni”. Jaj, hát ez nem is az én nézőpontom… rájöttem, hogy a helyemen vagyok, azt csinálom amit szeretek és olyan helyen, ahol megbecsülnek.

Arra is rájöttem, hogy nem akarok jelenleg párt magam mellé, az elvárás, hogy legyen, az a környezetem elvárása volt. Nekem tök jó így. Persze azért szerettem volna intimitást az életembe, amit meg is teremtettem, persze másképp, mint ahogy valaha is gondoltam volna.

A legnagyobb érték, hogy iszonyú sokan – főleg akikkel régen nem találkoztam – elismerik a változást rajtam. Látszik kívül, sugárzik belülről, az hogy rendben vagyok magammal, az, hogy boldog vagyok. A testem (még) nem változott, kissé nagyobb, mint szeretném, de igaza van Sulcinak, nem ezen múlik az, hogy hány férfi néz meg, vagy szeretne a közeledben lenni. Végre ezt is elismerem.

Összességében az életem könnyedebb, lazább és minden sokkal egyszerűbb.

Hála és köszönet, Sulci!
Puszi

Tegnap ültem a parkban, ahová évente csak egyszer járok. Szeretek ott várakozni, ücsörögni. Dátumhoz kötve teszem ezt évről évre. Elgondolkoztam, mi történt a tavalyi ottlétem óta!
Sulci! Hihetetlen hálával gondoltam Rád, hisz életem talán egyik legjobb döntése volt a Kapcsolatok másképp mesterkurzus választása.
Annyira, de annyira másképp gondolok a már elmentekre, annyival másképp vártam az éves -korábban nem kívánt találkozásokat, annyival könnyedebb minden is! És mindezt, ha nem ücsörgök, morfondírozok, észre sem vettem volna, mert annyira természetesen simán változnak, alakulnak át a kapcsolataim. Mindennel. A pénzzel, az ételekkel is; vettem új ruhákat azóta – új színűeket. És szeretem viselni őket. Tavaly még igen jól tudtam, mi állhat jól, s el nem tértem volna a megszokástól.
Vége a vegaságomnak is. No nem mindig, de amikor megtetszik valamilyen hús, akkor jöhet. A sertéshús továbbra sem kedvenc, nem is választom, de csirkét egyre többet eszem. Vele elment valamiféle felsőbbrendűségi hiedelemszerű is.
Ültem és morfondíroztam. hogy változna meg a világ, ha jó sokan átalakítanánk a megszokott, elfogadott, rég megkövetelt működés-dobozainkat és választanánk ezt a szabad-ságot.
Minden nap is örülök, hogy választottam.
Köszönöm, köszönlek.

A Kapcsolatok másképp után én nagyon jól érzem magam a bőrömben, meg a csajok is. Páromnak még kell idő, de lényegesebben oldottabb volt már tegnap is.
A megszokott uncsi egyhangú napok után tegnap délutánra váratlanul 3-an is jelentkeztek, hogy átjönnének hozzánk. Szóval estére tele lett a ház, olyan jó érzés volt

Egy hét telt el a Kapcsolatok másképp mesterkurzus óta.
Az eladásra váró ingatlanomra azóta több érdeklődő jelentkezett és az eddigi legjobb árajánlatot kaptam.
Már feledésbe merülő baráti kapcsolataimból többen megkerestek és újra felélednek barátságok, s egyre nagyobb tereket nyitunk egymásnak is.
Teljesen másként kommunikálok: higgadtan, kiegyensúlyozottan. Felszabadult a lelkem.

Drága Sulci!

Találkozásunk után hetek teltek el és nem történt semmi. Gondoltam is, na bakker, egy csomó pénzt áldoztam egy nem működő dologra (nem először az életemben).

Aztán egyik reggel, pontosabban korán hajnalban olyan frissen, nyugalommal testemben-lelkemben, vidáman és energikusan ébredtem, h ki is pattantam az ágyból, tettem-vettem önfeledten, amíg a családom aludt. Nem rettegtem előre, h ki milyen reggelit, teát, kakaót, stb-t kér, ki melyik ruhát akarja/ nem akarja felvenni, kire kell rászólni, h igyekezzen, nehogy elkéssen és így tovább… Totál könnyen és lazán ment a reggeli rutin, szinte táncolva közlekedtem közöttük. A nap további része is totál laza volt, nem feszültem rá semmire. Olyan volt az irodában dolgozni, mintha szinte az első napom lett volna. Vidám kíváncsisággal éltem meg az órákat, feladatokat, könnyedén jött mindenre a megoldás. Még olyanra is, ami nem is az én feladatom, munkám amúgy, csak hangosan beszélgettek róla mások, nekem meg beugrott egy optimális lehetőség rá és vázolva azt nekik, felragyogtak, megkönnyebbültek. De ez csak egy- egy példa volt a közelmúltból. Alapjaiban változott minden az életemben. Újra élvezem az ételeket például. Tervezem, szervezem hozzá a bevásárlást, új recepteket keresek, sütök, főzök ismét, persze a család legnagyobb örömére. Idén nem kínlódtam hetekig, h kit milyen ajándékkal lepjek meg karácsonykor, mert jobbnál jobb ötleteim támadtak, gyakorlatilag szűkítenem kellett inkább a kört, mert eltúlozni sem szerettem volna. De így legalább van a tarsolyomban pár dolog a közelgő szülinapokra. Szóval Sulci, ÉLEK!! Mert ez ÍGY élet! Végre nem túlélem a napokat, hanem megélem, élvezem! Visszatért a humorom, rengeteget nevetünk.  Már olyan dolgokon is simán mosolygok és legyintek egyet, amitől korábban idegbajos lettem és egyszerre futottam rágyújtani. Azért túlzásba nem esek, képes vagyok továbbra is mérgelődni, felhúzni magam, de ezek a szituk már nem rontják el a napomat totál. Nem kínlódok miattuk órákon át. Sokkal gyorsabban megoldom vagy elengedem, ha rajtam kívül álló. Egyszerűen csak közlöm vele: Hess pi…ba!

Nagylányom (14 éves hisztis/ morgós/ elégedetlen kamasz) meg is jegyezte, mitől vagyok ilyen laza mostanában?! Mert, ha szedek valami cuccot, közben adhatnék neki is, mert az ő élete bizony nagyon nehéz. Aha, persze …Na, ekkor lépett be az ő életébe is a Bars. Addig nem érdekelte, hókuszpókusznak tartotta. Most kéri rendszeresen és naná, h nála is működik. Imádom, ahogy kinyílt, irányítja az életét, látja a lehetőségeit.  Sorolhatnám még neked a többi lányom és a férjemmel történt változásokat is, de így is hosszabb lett a levelem, mint terveztem.

Hálás vagyok érted! Hálás vagyok magamnak, h rád találtam! Nem tudom, h a Kapcsolatok másképp kurzus, a SOP/SAP (azt sem tudom, melyikkel varázsoltál rajtam ) vagy a Bars képzésünk teremtette ezt nálam, de asszem nem is számít. Megszűnt a fizikálisan is fojtogató valami a torkomban, nem nyomja az a nehéz valami a mellkasomat és nincs görcsben a gyomrom. Egyszerűen elillant mindez egyik napról a másikra. Köszönöm!!! Mindig az életem része leszel, most is érezlek, ahogy írok neked. Tudom, hogy fülig ér a szád és “borsózik” a bőröd.

Nagy változások mennek végbe az életemben és megállíthatatlan vagyok. Mindig van tovább, van hova fejlődni. Én ezt már táncolva, nevetgélve teszem és örülök, h már nem az lényeg, h ami sikerült, azt kipipálom. Tudom, h ami érkezik hozzám, az már egy kész csomag, nekem csak ki kell bontanom. Kvázi ajándékok, és nincs mindegyik 28 celluxszal leragasztva. A többsége papírtáskában érkezik és simán csak kiveszem és megköszönöm.

Puszillak Sulci

„Sulci, nem tudod elképzelni, milyen hálás vagyok Neked! Sohasem gondoltam volna, hogy a napok kezdődhetnek vidám kíváncsisággal, mi minden fog történni, s ki mindenkivel találkozhatok. És most értem, mit jelent a hála. Mert hálás vagyok, hogy megléptem, hogy az akkor még soknak tűnő díjat magamra szántam – a Kapcsolatok másképp mesterkurzusra! (Ma már nagyon nem sokallom! Bőven megérte!) Nem tudod elképzelni, milyen más reggel örülni egymásnak, örömmel vinni suliba a lányokat, akik szintén rengeteget kapnak az én átalakulásomból. És ez csak két nap és egy kicsi… Köszönöm újra és újra!”

„Sulci! Nem tudom szavakba önteni a hálát, amit érzek. Én elmentem hozzád, mert ajánlottak, inkább küldtek, de reménytelennek tartottam, hogy megváltozzon az életem, hisz annyi sebből véreztem. Elküldtek a munkahelyemről, kihűlt a párkapcsolatom, elfogyott a kreativitásom. Túléltem.
Egy, azaz egy kezelés mintha felrobbantotta volna a világomat. Olyan kapcsolataim éledtek újra, amiket szinte elfeledtem (keserűen), annyi a munkám, hogy nem győzöm, és vele a pénzproblémáim is megoldódni látszanak. Hihetetlen, de mégis igaz. Köszönlek”

Kedves Sulci!

Gondoltam, adok egy kis visszajelzést a  Kapcsolatok másképp mesterkurzusról. A tanfolyam után pont 1 héttel alkalmaztam a “hozzájárulás-e ez az életemhez?” kérdést a ruhatáramon, ennek köszönhetően 5 zsák ruha került ki a lakásból. Igyekszem majd folytatni ezt a folyamatot. A férjem viccelődött is, hogy reméli, amikor ezt gyakorlom, nem kerül majd az utamba.

A családi kapcsolatokban jelentős változásokat tapasztalok. Anyukámmal és tesómmal is sokkal kiegyensúlyozottabb lett a kapcsolatom.  Már tudom az Ő életüket az enyémtől függetleníteni, az Ő hangulatuk, vagy játszmáik nem határozzák meg a napjaimat. Ettől sokkal felszabadultabb vagyok. Apósom pedig eltűnt az életünkből.

A férjemmel a kapcsolatunk sokkal szókimondóbbá vált, emiatt kicsit “olaszosabbak” is lettünk. A szeretkezésekben még nem engedem meg azt a szintet, amit megengedhetnék, de ez is, gondolom, alakul majd.

A pénzhez való viszonyom is sokkal könnyedebb lett, már egyre gyakrabban mondom ki a magasabb összeget. Bár, nincs annyi vendégem egyenlőre és sok a lemondás is, de remélem, ez is alakul majd.

Köszönöm szépen a sok segítséget Neked, már várom, hogy személyesen folytassuk.

Kapcsolatok másképp mesterkurzusról
Gyerekkorom óta foglalkozom különféle gyógyító módszerekkel, Accessel is vagy 7 éve.

Több tanfolyamon voltam, sokat oldottam, próbáltam egyről a kettőre jutni, de valahogy sosem sikerült, pedig a szorgalom nem áll messze tőlem. Órákat képes voltam tisztogatni magam, kérdésekkel menni, energetikázni, az Access eszközeivel menni…, de egy pontnál sosem tudtam tovább jutni. Olyan érzés volt, mint mikor a kiscica megszületik és a magzatburkát lyukasztaná át a körmöcskéivel, de az enyém sosem tudott kilyukadni.

Majd rátaláltam ismét Sulcimra, és erre a négyszemközti tanfolyamára. Azonnal éreztem hogy ez az, amire szükségem van. Lecsaptam rá.

Nehéz szülés volt míg a falaim végre ledőltek. A legnagyobb ajándéka a tanfolyamnak, hogy Sulci végre kilyukasztotta a magzatburkot!
Azóta működnek az eszközök, működnek az “entik”, észreveszem, mikor lépek bele a szüleim életébe, mikor veszem át mások hülyeségeit, bajait, fájdalmait…, s hogy ezeket hogyan kezeljem.

Azóta könnyebb, lágyultam (végre), a kapcsolataim is lágyultak, és új, régóta várt lehetőségek nyíltak ki számomra. Az már az én felelősségem, hogy élek -e velük, de ha nem, tudom itt fog anyáskodni felettem, és koppintgatni a fejemre :). Úgy érzem, lehetőségem nyílt végre azt az életet élni, amit mindig is szerettem volna.

Hálás vagyok Sulcinak, annak a tündérnek, aki minden akadály ellenére lehetőséget adott nekem erre.
Köszönöm!

Az Alapozóról:
Amit leginkább megváltoztatott bennem, az az Élethez való hozzáállásom.
Rájöttem, lehet más – más szemszögből is rálátni a problémákra, amelyek akkor már nem is tűnnek annak, csupán megoldható feladatoknak!
A párkapcsolatomban más lett a légkör, mivel a facilitáláskor ráláttam arra, hogy eddig a számomra ismeretlen édesapám helyettesítőjeként láttam a férjem, így bebiztosítva magamat a kapcsolati szenvedésre… Most már az örömteliséget választom.
Ezernyi eszközt sajátítottam el ehhez a tanfolyamon, a Lényem ébredt ezáltal Tudatosságra, miszerint az ÉN választásom minden az Életben, a hozzáállásommal teremtem azt a Valóságot, ami Nekem hozzájárulás. Hogyan?: Könnyedén, Örömmel és Ragyogva!
Köszönök mindent Sulci! A rálátásod, a megérzéseidet, a segítőkészségedet! Szuper kis csapat voltunk, egymást támogató Energiákban fejlődtünk. Ajánlom az Alapozót mindenkinek, hatalmas Teret nyitott bennem és köröttem…

Drága Sulci!

Tavaly nyáron voltam Kapcsolatok másképp mesterkurzuson és azóta rendszeres látogatója vagyok a kluboknak.
El se tudom mondani mennyit adnak nekem ezek az alkalmak!
Vágytam egy laza párkapcsolatra, amit sikerült megvalósítanom, könnyed és laza módon. Egész másként élem meg, mint a korábbi kapcsolataimat, mert merek szabad lenni és választani.
Egy csoda amit kaptam és folyamatosan kapok!  Köszönöm!!

Puszi

Énképváltó után lenni maga a csoda.
Újjászülettem. Olyan, mintha régi kígyóbőrömtől megváltam volna, s az új rám van szabva, és nem olyan, hogy mindenkinek tessen, de nekem nagyon jó benne lenni.
Kinyílt a szám, s már tanulok nemet mondani is. Nem ismernek rám.
Kiderült, hogy nem egyedül utazok, járok az utcán. Rám néznek, és ha mosolygok van még olyan is, aki visszamosolyog.
Meghallgatnak, meghallanak. Eddig többnyire meg sem próbáltam. Úgy gondoltam, nekem nem is érdemes. Úgysem. És képzeljétek, érdemes. Sőt. Sokszor izgalmas is.
Én nem gondoltam volna, hogy egy Sulci féle csattintás, és megváltozhatnak a kapcsolataim, pedig úgy tűnik, így van. Olyan, mintha új családom lenne. Sok vélt barát eltűnik. De vannak újak. Azt hittem, ebben a korban ez már nem lehetséges.
Kinyílt a világ. Örülök reggelente, hogy felkelhetek.
Köszönöm.

Mindenem megvolt. Mindenem megvan. Van jó munkám, van elég pénzem, van családom. Akár boldog is lehetnék. Elértem mindent, amit megterveztem gyerekkoromban, amit megterveztek és elvártak a szüleim. Akár boldog is lehettem volna. Szép a feleségem, édesek, értelmesek a gyerekeim.
Valami mégsem stimmelt. Valami hiányzott.
Már nem akartam senkihez fordulni, hiszen nem volt igazi bajom, mint a többieknek körülöttem. Csak nem tudtam megélni, átélni, átérezni, úgy igazán átadni magam az örömnek. A felszínen minden szépnek látszott, alatta meg csupa még vérző, vagy szivárgó, imitt-amott gennyesedő seb voltam.
Máig sem tudom, miért hagytam magam, mi engedte, hogy elmenjek Sulcihoz egy Énképváltóra. Elmentem.
Jól tettem, mert nem kibeszélő show volt nála, amire nagyon nem vágytam. Azon már túl voltam többször is.
Gyerekkori traumák, emlékek nyomait törölve óráról órára egyre több lett a levegőm. Köhögtem, büfögtem, sóhajtoztam és jókat röhögtem magamon. A morgós énem kezdett vigyorivá, már csaknem pimasszá válni. Furcsa voltam magamnak. Új volt minden máshonnan is nézve, máshonnan is látva. Új volt, ahogy viszonyultak hozzám a kollégáim, a gyerekeim, a párom. Még anyámmal is változott a kapcsolatom.
Hálás vagyok neki és főleg magamnak, hogy át tudtam lépni a nemmozdulás küszöbét. Megérte.
Más a világ!

Hu, de nagyon hálás vagyok most mindenkinek is, aki az Access felé és feléd utat mutatott.
Csuda szerencsés vagyok, hogy talán az utolsó vagyok, aki régi áron választhattam az Alapozót.
Mekkora földöntúli szerencse!!! Akkor a mostani áráért biztos nem választom.
Most, hogy túl vagyok rajta és megélem, mi mindent adott, összeszedném így is!!!
Egy új világba cseppentem, ahol már uncsik a szürke-fekete ruháim, ahol a leállt női működésem új erőre kapott. Ahol átalakulnak a kapcsolataim, és furán sokkal több lehetőségem van, mint pár nappal ezelőtt.

„Szinte minden SAP reggelen ott vagyok, mióta Sulci 3 és fél éve elkezdte a reggeli rendszeres varázslást. Kíváncsian, kicsit szkeptikusan kezdtem. Elképzelni sem tudtam, mi minden lehetséges. Nem tudtam még, hogy az életem változik meg ezekkel a reggelente együtt töltött fél órácskákkal. Most már más. Tudom, mi mindent teremtettem az Univerzum, a SAP reggeleken feltett kérdések segítségével.
Nem kispályás segítségek.
Eladtam a házam, találtam újat. Az átalakításához találtam szuper mesterembereket, kaptam sok-sok kedvezményt a vásárlásokhoz.
Megtaláltam a páromat (hihetetlennek tűnt, hogy ez még lehetséges).
Találtam épp akkora összegért lakást a fiamnak, amekkorát erre szántam.
Találtam egy újabb olyan munkát, amit élvezek, s amivel többet teremtek, mint amit el tudtam képzelni.
Tovább is van. Mondjam még?
Sokat dolgozom most is. Fáradt vagyok, de a napjaimat sok hétköznapi varázslat örömtelivé teszik.
Mik ezek? A legegyszerűbb parkoló kérésén kívül sok minden válik könnyebbé, mint azt előzőleg gondoltam.
Ezeken a reggeleken mindig teszek fel kérdéseket a testemre is figyelve.
Hálás vagyok Sulci! Folyatom, mert hiányzik, amikor nem tudok ott lenni.
(És ezt most azért írtam le neked, mert nagyon kívánom, hogy mások is elolvassák mi mindent éltem, élek át én, és tudják ők is, hogy a SAP reggelek segítségével ők is könnyebben teremthetik az életüket. Érdemes. Hidd el nekem Te is!)

Miért szeretek Sulcival dolgozni?

Mert sehol nem éreztem magam ilyen biztonságban, hogy bármit csinálhatok, akkor is elfogad.
(Énképváltó napokra járok hozzá.)
Minden alkalommal meg kell szoknom az első percekben, hogy nem kell bocsánatot kérni, ha az általánostól eltérően mozgok, létezek, fogalmazok. Minden mehet mindenhogy. És ez nem csak a látszat. Szokatlan, de elhiszem nála, hogy lehetek különböző, lehetek különös. Kezdem a nagyvilágban is megengedni magamnak, hogy elfogadjanak. A kapcsolataim alakulása feltűnő. Minden változik. Van, aki közelebb kerül, de van, hogy mindenkit távol tartok magamtól. Megtehetem. Akkor sem vagyok rossz. Figyelhetek magamra, az érzéseimet fontosnak tarthatom, nem kell megfelelnem. Akkor sem, ha a családi, társadalmi szokásrend azt várná el.
Változnak a megéléseim is. Sokkal nyugodtabb az élet. Mert megengedem magamnak azt is, amit rég nem engedtem meg, így egyre jobban észreveszem, hogy ellenállások sorát éltet(t)em dacban, elzárkózásban, kiabálásokban, miközben a világ segítője akartam lenni. Nem engedték! (nem engedtem meg, hogy ilyennek elfogadjanak.)
Szeretem, ahogy a gyerekkori traumák oldásával kikönnyebbednek, megmagyarázódnak viselkedések.
Szeretem, hogy Sulci engem lát. Szeretem, hogy ilyenkor minden apró zizzenetemre figyel, hogy ilyenkor valóban én vagyok a fontos valakinek. Ebben Sulci mester.

Ha azt szeretnéd, hogy teljes elfogadásban, bizalomban változtathass, változhass, igazán jó szívvel ajánlom. Ki fog derülni rólad is, hogy így is JÓ VAGY, de, akár mást is választhatsz. Amire vágysz, amiről azt hitted, lehetetlen. Ki fog derülni, hogy valóban SZERETHETŐ VAGY, és neked is lehetnek álmaid, és egyre közelebb léphetsz a megvalósításukhoz. Mert megengedheted magadnak!

ÉNképVÁLTÓ után….

Még nem úgy megy az életem, mint azt elképzeltem volna az ÉNképVÁLTÓ előtt. De tudom jól, hogy ha nem agyalnék, már sokkal jobb is lehetne, hiszen mindig tudom, mit mondanál adott esetben aktuálisan. De agyalok és szidom érte magam, miközben jó sok eredményem van és akár büszke is lehetnék erre. De ez egyelőre a gyakorlatban nem megy. Vagy csak titokban. Magam elől is titkolom! (Ügyes vagyok, ugye?)
Mit használok? Működnek a kérdések! Nem gondoltam volna, hogy ilyen gyorsan is megvalósítható egy problémásnak tűnő ügy. Pedig igen. Kérdésekkel.
Nem gondoltam volna, hogy nem is nehéz bocsánatot kérni, ha észreveszem, hogy én viselkedek hülyén. Nem hittem, hogy változhatnak a kapcsolataim, ha a kontrollról lemondok.
Nem gondoltam, hogy jó lehet nekem.
Köszönöm!

Látszólag mindenem megvolt: jól fizető munkám. Büszke lehetett rám a családom. Sikeres napjaim. Csak, ha egy nap nem volt siker, akkor már kudarcként éltem meg.
Jó társasághoz tartoztam. Látszólag jól éreztem magam. Sportoltam, hogy a testem is egészséges legyen. Nem akármilyen emberekkel teniszeztem. Ha akartam, voltak körülöttem nők is. Megengedhettem magamnak.
Nem azért mentem múzeumba, mert érdekelt, csak azért, hogy tudjak majd értekezni a látottakról.
Közben nem tartoztam igazán senkihez.
Főleg magammal nem voltam jóban akkor sem, ha kilóim száma, ruháim márkái, nyaralásom helyszínei mind jól hangzottak. Mosolyogtam sokat. Látszólag.
KÖSZÖNÖM a KI-, a FEL-, a MEGszbadításomat az elvárásoktól, az ítéletektől (amikre látszólag nem adtam). Köszönöm, hogy megtaláltuk azt a pillanatot, amikor gyerekként megfogadtam, hogy csak így, mindenkinek megfelelve, (látszólag)tökéletes életet élve élhetek, különben kudarc az élet.
Az ÉNKÉPVÁLTÓ óta nem értem, mi történt. Megtalálnak régi barátok, felhívnak eltűnt ismerősök, és már más stílusú ruhákban is jól érzem magam. Kihagytam pár tenisz edzést, de többször voltam már csak úgy lenézni egy hegy tetejéről és csinálni ott egyedül a semmit. Nagyon furcsa. Kíváncsian várom a változásokat. Nyitott vagyok.
Néha megdöbbenek magamtól. Még szokom a változásokat. Jót mosolygok magamban a körülöttem lévők értetlen csodálkozásán.

Ahhoz, hogy elhiggyem, hogy jó anya vagyok, nagyon önfeláldozó életet éltem -megfelelve és ellenállva is a családi mintának. Ez avval is járt, hogy két és fél évig nem aludtam, mert egy jó anya a végtelenségig szoptat, bármennyire kimerül közben a fáradtságtól, nem alvástól. (Engem 1 hétig szoptatott anyám).
Köszi, hogy az Énképváltón elengedtük mindazt, ami miatt folytattam a családi mártír női mintát. Kezdem kialudni magam és sokkal felszabadultabb a lányom is! És végigalussza az éjszakát.

Nem értettem igazán, miért félek a kapcsolataimban adni magad.
43 év fájdalma változott meg 3 perc alatt!!
Csak más nézőpontból mutatta meg Sulcimindazt, amiért én 43 éven keresztül haragudtam a szüleimre, miközben a legjobbat tették velem, amit  akkor tehettek!
Hihetetlen boldogság volt anyu nyakába ugrani és bocsánatot kérni 43 évnyi útálatosságért.
Alapjaiban változott meg az életem. Mindenestül. Azt hiszem, a más szemlélet nagy lehetőségeket tár fel minden kapcsolatomban is.  Köszönöm ezt a traumaoldást – facilitálást.

Sulci, ha valaki azt mondta volna nekem egy éve, hogy az állandóan sértett énem elvesztem és rendszeresen kiállok magamért, akkor még egy kalapevést is beígértem volna.
Ma nem dünnyögök magamban, kiállok magamért, s a furcsa a dologban, hogy sokkal jobb lett családom minden tagjával a kapcsolatom. Nem hittem volna, hogy ezek az egyórás klubok átalakítják az életem. De igen! Ki nem hagynám őket!

Elismerem hogy megteremtettem magamnak egy jó munkahelyet; hogy sokkal jobb a viszonyom a lányommal; hogy sokkal könnyedebb számomra az elfogadás és befogadás és a megengedés, elengedés is. A zoomklubok sok mindent megvilágosítottak…kitisztítottak.
Hogy lehet ez még ennél is jobb?