kíváncsiság

Voltam már Bántalmazás oldáson. Jó volt.
Most a Sulcis traumaoldás előtte, mintha fellazított volna minden betonfalat és még sokkal-sokkal könnyedebben mentem el.
Mi változott?
Folyamatosan veszem észre a nyomógombok eltűnését, a sértettségeim, mintha elfolytak volna.
Mintha nem a szomorúságot kell legyőznöm a napok kezdetén, hanem mosolyogva, kíváncsian várom a napot, a találkozásokat.

Az ÉNképVÁLTÓ után többször is eszembe jutott az, hogy, hogyan írjam le azt a megtapasztalást, amit alig tudok megfogalmazni.

Az, hogy folyamatosan tisztul a kép arról, hogy mi a dolgom a világban és ezt  kíváncsian és élvezettel teszem, ez újra és újra feltöltött. Ma már tudatos vagyok rá, hogy sokat hozzátesz ahhoz, hogy “örömszinten” élem meg a pillanatokat és az életem legyek bárhol: a buszon, a piacon, játszótéren, sportolás, vagy főzés közben.

Köszönöm Sulci, hogy már eltűntek a félelmeim, az aggodalmaim, egyszerűen csodás, ahogy könnyedségként létezem.

–  és mi más is lehetséges, amit elképzelni sem tudok ?