megerősítést kaptam

AzAlapozó nekünk ezt adta 2020. április

  • még a koronavírus sem akadályozott meg minket, pedig …
  • az Access mantra valóssá válik, nem csak üres gajdolás már
  • sokkal nagyobb az lett az éberségem, el is ismerem
  • bátorságot adott
  • bátrabban vagyok az, aki vagyok valójában
  • észreveszem, ahogy elvárásaimat elengedem
  • lazább vagyok sokkal, amit már otthon észre is vettek, megemlítettek
  • lényegesen kevesebb az eddig engem meghatározó kontroll
  • éber vagyok arra, hogy megengedésben vagyok
  • a „minden csak egy érdekes nézőpont”ot most értettem meg igazán
  • lelassultam és ez szokatlan és jó
  • türelmesebb lettem magammal is, másokkal is
  • abbahagytam önmagam ostorozását
  • teljesen másképp nézek a halálra, ami nagyon meghatározta közelmúltamat
  • bűntudataim sokaságát elengedtem el
  • szabadabb lettem, s érdekes módon a körülöttem lévők máris érzékelik ezt
  • jobban merek fura és arrogáns lenni és elismerem, hogy az vagyok
  • az őrült varázslások óriási szabadságot adtak
  • szabályszerető énem felismerte, elengedte a dobozaim sokaságát
  • kevesebbet kérek bocsánatot azért, aki és amilyen vagyok
  • elfogadom és már tudom, hogy lehetek önmagam, ez nem is nehéz!
  • egyre jobban megértem a testem üzeneteit
  • az új és régi eszközök, testkezelések és Sulci segítségével könnyebben és tudatosabban és ítéletmentesebben kapcsolódok magamhoz és másokhoz
  • jobban megnyíltam az eldugott problémáimra is
  • mindazt, amiről azt gondoltam eddig magamban, hogy megoldottam már, most szembenéztem vele és megengedtem, hogy felszínre jöjjön – a vesén is túllátó Sulci segítségével
  • tudtam már sírva nevetni a halálon is
  • Sulci humora és paródiái segítségével könnyedén oldódtam
  • bezáródtak a titkon használt, nem bevallott kiskapuk – Sulci mindet megtaláltatta
  • megnyílt az aranykapu, csak bújnom kell rajta
  • Sulci megengedő és ítéletmentes stílusával bátrabban engedtem meg magamnak végre kevesebb ítélettel, hogy elismerjem, hogy az legyek, aki vagyok
  • csak magad hozd, ha választod az alapozót, mert minden más van, mindent kapsz Sulcitól – még finom ebédeket is minden alkalommal, amiből szintén a könnyedség árad
  • köszönjük, hogy Sulci te is hitelesen, sebezhetőn bevállalod magad és evvel segítesz nekem is jobban bevállalni magam, ahogy és amilyen vagyok
  • a testkezeléseket már ismertem, féltem, megéri-e nekem így is, de elismerem, hogy többet adott, mint amit nem vártam el, de elvártam az elején
  • hálásak vagyunk magunknak és Neked, Sulci

Az Alapozó képzésre nagyon stresszesen érkeztem, mivel egy új munkahelyen kezdtem és ott úgy éreztem, hogy teljesen idegileg kikészítenek.

Az első nap legnagyobb ajándéka, hogy el tudtam minden rossz érzést és a stresszt engedni a hellyel és az új kollégákkal kapcsolatosan. Felismertem, hogy én hol gabalyodtam bele ebbe a helyzetbe és hogy hogyan lehet másképp tenni és ránézni erre az egészre. Valamint megerősítést kaptam abban, hogy nekem az Accessben helyem van facilitátorként és elkezdtem újra elköteleződni ennek az egész módszernek. Újra a könnyebbé tevő eszközöket használva másnapra elkezdtem könnyebbé válni és megengedőbbé.

A saját érzékenységem, ami miatt annyit bántottam magam elkezdtem elfogadni és ráláttam arra, hogy valóban mennyi minden, amit nem engedtem el, nem is az enyém volt, már nem bántottam magam.

A negyedik nap végére feladtam azt, hogy kifogásokat keressek arra, hogy valami miért nem működik és most újra elkezdek kérdezni, ahelyett, hogy belemennék ítéletekbe és fixnézőpontokba. Rájöttem, hogy mennyi helyen nem a saját életemet éltem, hanem másokét, ez is a helyére került. Végre önmagam vagyok és a saját életemet élem. Örömmel vágok neki az új játékos életemnek.

A hazaérkeztem érzés, béke és nyugalom lett úrrá rajtam azon túl, hogy tudom, többé semmi sem lehetetlen. Elkezdtem elismerni önmagam és a ragyogásom. Megengedem a ragyogásom. Ma amikor bementem dolgozni megkérdezte a kolléganőm, hogy mi történt velem, mert annyira más vagyok, annyira kedves és más a hangom is. Már nem akarok felmondani, miközben még a héten elején gondolkodtam. Éber vagyok arra, hogy meddig járul még hozzá a hely az én életemhez és engedem.

Klub után:
– Mindenkinek köszönöm az élményeket, szuper volt, hatalmas könnyedséget élek meg.
– Nagyon jó volt! Hazafelé konstatáltuk, hogy totál szétestünk atomjainkra.  Jó volt hazaérni, most rájöttem, hogy ideje a kapcsolatomat is elismerni. Basszus, most hazaérve esett le, hogy mások nézőpontját, elvárásait sütöttem rá a páromra,  közben meg nem is az van! Mi van a harcon túl?  Duuurva volt a mai klub…
– Igen, nagyon jó volt  Örültem, hogy jött H., nagy hozzájárulás volt  Köszönöm nektek,hogy mindannyian hozzájárulás vagytok az életemhez, ki-ki a saját történetével
– Csúcs volt ma
– Ez az első alkalom,hogy nincs ítélet azon,hogy nézek ki a képeken. Tetszik.