választom magam

Mire volt jó az Énképváltó?
Hogy sarkából fordítsam ki az életem. És ez nehézség nélkül ment.
Milyen most? Nagyon MÁS a KÉP. Nagyon sok a boldog pillanat.
Eddig ezt mérsékelten ismertem.
Köszönöm, hogy jó magammal lenni. Hogy tudok magammal lenni úgy, hogy közben ne a többieket vizslassam, mit szólnak hozzám.
Egy szürke ködösből színes lett a képem, az életem. Szeretem ezt a magam. Jó. Sokkal élőbb. Sokkal élhetőbb.

Most már évek óta 3 hetente találkozunk egy SOP-vel turbózott facilitáláson .

Mit terem? Folyamatosan növekedő eredményeket az életem minden egyes részén is.
A kapcsolataim simábbak, nagyobb volumenű, izgalmasabb megvalósítható munkakihívásokat kapok.
Szabadabban, könnyedebben választom magam.
Jó a bőrömben lenni. Nem hagynám ki egyszer sem. Köszönöm.

2014. február 23-án vettem fel a kapcsolatot Schuller Ágnessel először. Beszélgetéseink (facilitálásai)– hangsúlyozom – csak skype-on folytak, folynak, 6000 km választ el minket fizikailag egymástól. Az azóta eltelt idő két hét. Ezen annyira csodálkozom, hogy csak ennyi, mert úgy érzem, hogy évezredeken mentem, masíroztunk keresztül.

A sejtjeimben valami új, ismeretlen jelent meg azonnal és azóta is jelenik meg egyfolytában. Könnyedség, öröm, életigenlés, vagyok aki vagyok, határozottság magammal és a dolgaimmal kapcsolatban, tisztelet, tisztán érzékelés magammal kapcsolatban, magam iránt. Ki tudok állni magamért!!!!!! A felsorolt minőségek tapasztalati szinten teljesen újak számomra. Kezdem érezni, hogy jó élni, és van értelme az életemnek. Valami csodás dolog vette kezdetét. Újjászületés? Hogy lehetek ennyire szerencsés? Köszönöm Sulci!

Szia kedves Sulci, hálásan köszönöm a tegnapi napot. Amikor ezt leírom már az öröm és megkönnyebbülés könnyei indultak meg. Köszönöm az éberségét, hogy bár nem facilitálásra mentem, ráéreztél, az most nagyobb hozzájárulás lehet.
Mindent nem is tudok szavakba önteni. Én magamtól nem kértem volna a facilitálást. Emögött pedig nézőpontok, félelmek mi más voltak. Mindig is érzékeltem titkokat, amikre nem voltam hajlandó ránézni. Mert mi is lehetne az? És ez az én eddigi valóságomon túlontúli volt, ami tegnap feljött. Azt érzékelem valami megváltozott.
Ma újra kerek a világom ott a belső mosoly. Én most ettől is körbeölelném a világot és azt “súgják” mi van, ha lehetne több is ? És hogy kérem, választom-e,az tudom, hogy rajtam múlik.
És mi van, ha már most választottam is?
Szóval köszönöm

Van egy olyan érdekes nézőpontom, hogy el kéne menned a következő 7lépésre. Én az előzőn voltam. Hazafelé menet született ez a kis szösszenet. Ezt hozta ki belőlem Sulci:)

Hajlandó lennél ránézni arra a csodára, aki valójában vagy? Sulci volt a tükör. Azt láttam a szemében, amit én eddig nem tudtam meglátni magamban. Néha talán meg-megvillant valami belőle, de én nem akartam látni. Most is menekültem volna, de ő ott volt és kitartóan sugározta felém azt a varázslatot, amit bennem látott. Nem erőltetett semmit, nem sürgetett, csak tükör volt. Nem, nem az ami otthon van, vagy ami a próbafülkében, hanem az én valóságom tükre. Azt mutatta, ami valójában vagyok. Már nem akarok menekülni. Vagyok, aki vagyok. A létezésemmel, a megengedésemmel, a varázslatommal nyitom a teret, a csodának ami Te vagy, ha választod. Igen, hatással vagyok a világra, élettel töltöm meg a teret, ami körbevesz. Hogy észreveszed-e, vagy nem, az a Te dolgod. És az is, hogy választod-e a csodát, ami vagy. Mikor vagy önmagad?
Fedezd fel Te is a saját csodádat, bármi is legyen az. Fedezd fel azzal, aki neked hozzájárulás. Nekem most Sulci volt.
Köszönöm. Hálás vagyok mindenkinek, aki ott volt, legfőképpen magamnak, hogy választottam.

„Légy a csoda, aki vagy!” (Ágnes Schuller)

A Nekem való test képzés alatt kiderült, hogy nem is én utáltam a testem, hanem az ítéletek, amiket bevettem.
Barátkozunk.
Egyre jobban meghallom az üzeneteit. Pedig mekkora hülyeségnek tartottam.
A testem jelzései alapján enni…. Próbáld ki. Csuda izgi. Élvezem.
Másképp öltözöm, Kidobtam a ruhatáram felét.

…és sorolhatnám még. A lényeg, hogy hálás vagyok, hogy választom magam.

Mit adott nekem a 4 napos Alapozó Sulcival?
Többek közt megértettem, hogy mi az: választani. És hogy akár azt is választhatom, hogy nem-et mondok. Mert az, hogy valami kötelező, és nincs választásom csak az én fejemben létezett. Az alapozó előtt. Nagy könnyebbség így élni eztán.
Több mint 15 éve számtalan kurzuson, meditáción, önfejlesztő képzésen gyűrt témák, nézőpontok ez alatt a 4 nap alatt estek le. Rengeteg Aha élményem volt. Pl., hogy a dolgokat mi tesszük azzá, amik. Maguktól nem jók vagy rosszak. Évek óta olvastam erről, de már tudom is mit jelent. Végre.
Köszönöm Sulci! És köszönöm, hogy erőmbe emeltél! Abba a békés, harmonikus teremtő erőbe, Aki valójában Vagyok! Igen leszek a csoda, Aki vagyok! Választom…

Minden változik. Pár nappal az előző üzenetem után magamat választottam egy sokkoló élmény után. És eljöttem Tőle.
Mondtad a Kapcsolatok másképp mesterkurzuson, hogy az ember élete megváltozik a kurzus után. Hát… Néha nem úgy, ahogy elképzeltük. Ugyebár.

Szia Sulci.
Ülök a gép előtt és szomorkodok, hogy ez a zoomklub most kimarad. Sokat ad nekem mind. Mindig feltöltődve, mosolyogva érzem magam utána, és szép lassan kezdem használni a tanult eszközöket is.
Most programom van.
Vacillálok, hogy a tanultak szerint azt válasszam, ami nekem a jobb, de még itt kiabál a fülembe anyám, hogy „de megígérted nekik!… És valóban megígértem. De, ha most a klubot választanám, akkor biztos meg tudnám ezt mondani úgy, hogy ne bántódjanak meg…
Hány éves vagyok már, és még mindig ott kiabál anyám a fülembe. Ezt most lezárom.
Megyek. Megyek, mert megérdemlem. Megyek, mert végre magamat választom. Megyek, mert szakítok a szokásokkal.
Köszönöm mindazt, amit eddig ezért tettünk, hogy ezt most meg tudjam lépni. Hálás vagyok Neked és magamnak is!

Nem hittem az online munkák sikerében. Külföldön élve más lehetőségem nem volt, mint a zoomklubhoz csatlakozni. Köszönöm, hogy alkalomról alkalomra egyre nagyobb teret adok magamnak, egyre szabdabban választom magam, egyre magabiztosabbnak érzem magam.