A teremtés energiát ad neked, és kitágítja univerzumodat, vagy inkább elfojtatsz mindent‘, akkor is, ha legtöbbször legszívesebben meghalnál? Nem úgy van, hogy a NEM-teremtés valójában kiszívja belőled az életet?
Hat évvel ezelőtt komolyan kiégtem. Nem tudtam beszélni és nem bírtam fent lenni, maximum 3 órán át. Nem láttam semmi lehetőségét annak, hogy azon túl valamit teremthetnék, mint ahol éppen tartok az életemben (ami felszínesen nagyszerűnek tűnt!). Kivéve azt, hogy öngyilkos legyek – szó szerint!
Az, ami mindent megváltoztatott, és ami minden elképzelhetőn túli új életet adott, az volt, hogy egy teljesen más térből kezdtem el teremteni.
A kiégésem előtt teremtettem, mert tudtam teremteni. Hozzájárultam, mert tudtam, hogyan. Teremtettem, mert tudatában voltam egy más lehetőségnek. És leginkább a szükségből kiindulva teremtettem. Annyira tudatában voltam mások projekcióinak és elvárásainak, hogy minden, amit csináltam, a körülöttem lévők igényeit elégítette ki. A kimerülés csak a kezdete volt annak, amit teremtettem. Nem éppen a legragyogóbb választásom volt. (Azért cuki vagyok!!)
A kiégésemen és a „kevesebb, mint“ választásaimon az változtatott, hogy azt választottam: ezentúl saját magamnak teremtek. Azon túl teremtek, mint amit tudok. Inkább a lehetőségekből, mint a problémákból kiindulva teremtek.
A teremtésnek ez az új tudata kicsiben kezdődött. Elkezdtem minden nap írni. És mégis: ez az egyszerű mindennapi gyakorlat szökkent egyet, és sokkal nagyszerűbbé nőtt ki, mint ahogy azt valaha is el tudtam képzelni. Írásaim ma már több ezer embert elérnek. És az írás a beszédhez vezetett… és a beszélés mindenféle elképesztő lehetőséghez vezetett, amit teremthetek, és amit nem is olyan régen lehetetlennek tartottam. Egy ilyen látszólag „kis“ választás valójában nagy volt! Hogy lehet ez még ennél is jobb?
És azok a választások, amik a felszínen a legnagyszerűbbnek tűntek, gyakran a legkevesebbet teremtették nekem. Ma már egész másképp tekintek a nagy választásokra és a kis választásokra! Már nem teremtek „kevesebb, mint“ választásokat, amik ügyesen idomítottak mások valóságaihoz. Már nem keresem azokat a választásokat, amiket mások nagyszerűnek tartanak, azokat a választásokat kérem, amik az én világomban és univerzumomban a legtöbb változást és lehetőséget teremtik majd. Ez egészen más! Igazán más!!
Így hát van egy kérdésem hozzád. Amikor engeded, hogy az életed „kevesebb, mint“ legyen: ez hozzájárulás-e egy kreatív, generatív, elviselhető jövőhöz, vagy annak az egyik módja, hogy azt állítsd: te kicsi, gyenge és tehetetlen vagy, és semmin nem tudsz változtatni, ami igazán számít?
Mindenféle bolond mesét adunk be magunknak arról, hogy mi nem tudunk lenni, vagy mit nem tudunk teremteni (én személyesen ezt elég jól ismerem), és mégis, amikor feltesszük a nagyszerű Access kérdést: „Ha ezt teremtem, milyen lesz a világ 50 év múlva, 100 év múlva vagy 500 év múlva?“ Nem lesz már könnyű elsiklani a fölött a hozzájárulás fölött, amik igazán lehetünk, és amit befogadhatunk! És ez soha nem úgy jelenik meg, mint ahogy elvárjuk.
Miközben elismerek mindent, amit már tudok a teremtésről, tudatában vagyok annak is, hogy valójában még csak meg se karcoltam a felületet… annyival több még a felfedezni való! A teremtés az élet kalandja számomra. Annak a lehetősége, hogy sokkal távolabbra tudunk kiterjedni, mint ami valaha is létezett. Ez engedi meg nekem, hogy inkább a jelenben virágozzak ki, mint hogy azt állítsam, hogy haldoklok.
Számodra mit jelent teremteni? Hajlandó volnál észrevenni és befogadni egy más lehetőséget valóságodnak és a világnak?
Forrás: What’s Your ‘Create or Die’ Story?
Fordította: Kaposi Luca valaszthatsz.com