Kicsi korunktól fogva hajlamosak vagyunk rá, hogy korlátainknak erősen elkötelezzük magunkat. Én Hamupipőkének szenteltem magamat, szerelmi házasságnak, és utána örök boldogságnak, ahelyett, hogy valójában én teremtsem életemet.
Ami az „aztán örök boldogságban élni”-t illeti, a filmekben soha nem mutatják a házasságot követő életet. A házaspároknak soha nem kell semmit teremtenie, mert szeretik egymást!
A dologban az a legfrusztrálóbb, hogy magam sem tudtam, mit csinálok. Életemet titkos agenda irányította. A titkos agendák azok a programmok, amiket felszedünk, és egész életünkben útmutatónak használunk. Egy rakás következtetést használunk azért, hogy megfeleljünk, vagy hogy minden választást elutasítsunk, ami életünkben elénk kerül.
Életem egészen a házasságomig és első lakásunkba költözésemig abból állt, hogy építsek, és engem teremtsenek mások. Ezt követően megteremtettem a pénzt első otthonunkra, ahol boldogan kellett volna élnünk, amíg meg nem halunk, nagy mértékben leálltam teremteni, és nagy mértékben elkezdtem főzni. Az egész hihetetlenül furcsa és unalmas volt, és én állandóan fáradt és szomorú voltam. Éppen most mentem hozzá egy kedves, gondoskodó férfihez, és három gyerek mostohaanyja lettem, akiket nagyon szerettem, de valami nem stimmelt. Mégpedig az, hogy nem azt a jövőt teremtettem, amiről tudtam, hogy lehetséges!
Szerencsére Gary Douglas, az Access Consciousness alapítója azt tanácsolta, hogy nézzem meg a Hamupipőkét először 11-szer, majd évekkel később 20-szor, összesen 31-szer. A célja az volt, hogy megtörjem saját titkos szándékom vonzását.
Az ilyen intenzív film-nézés varázslatos módon oda vezet, hogy torkig leszel a titkos szándékaiddal. Én annyira torkig lettem vele, hogy feladtam.
Forrás: What traps have you set for yourself?
Fordította: Kaposi Luca valaszthatsz.com