Nov 04, 2017

Olyan gyakran vonják le a következtetést, hogy azoknak a gyerekeknek, akik nem „passzolnak” a környezetükbe, meg kell tanítani, hogyan viselkedjenek ahhoz, hogy úgy működhessenek, mintha „normálisak” vagy „átlagosak” lennének, mint mindenki más. A probléma csak az, hogy ők nem normálisak és átlagosak. Az én nézőpontom szerint, ha azt kívánjuk tőlük, legyenek normálisak és átlagosak, akkor két dolgot csinálunk: azt közöljük velük, hogy valami nincs rendben velük, és azt kérjük tőlük, hogy valaki más legyenek, és nem saját maguk.

Olyan sok szülő, akit ismertem és akivel együtt dolgoztam, mondja, hogy frusztrált – az iskolával, a gyerekével a családjával és saját magával – mert a legjobbat akarja gyerekének, azt kívánja, hogy boldog legyen, de felismeri, hogy a gyereke más, mint a többi, és elveszettnek érzi magát arra vonatkozólag, hogyan segíthetne neki… és magának… hogy könnyebb életük lehessen.

Íme néhány tipp terápiám és az Access Consciousness kincsestárából, amiket felhasználva könnyedebb életet teremthetsz magadnak, gyermekednek és családodnak:

Bízzál abban, amit gyermekedről tudsz. Elismered, hogy úgy ismered gyermekedet, ahogy senki más – se a tanárja, se a coach-ja, se a barátja, se a mentora? Ha valaki mond valamit neked a gyermekedről, ami nem igaz, vagy amit nem értesz, ne vedd semmibe azt, amit te tudsz – annak javára, amit a másik mond. Ha valami, amit valaki mond, vagy amit olvasol vagy hallasz, nem passzol a helyzetedbe, tedd fel ezt a kérdést: „Vonatkozik ez az én gyermekemre? Vonatkozik ez rám?” Tudni fogod. Bízz abban, amit tudsz. Ne kételkedj magadban.

Ne ítélkezz többé. Ahogy felnőttél, egy szabályrendszert tanultál meg arról, mi helyes és mi helytelen, mi jó és mi rossz, nem igaz? Megpróbáltad életedet – és gyermekeid életét – ezeknek a szabályoknak alapján teremteni? Hogy működik a dolog? Nos… mi az ítélkezés? Az ítélkezés merev nézőpont valamiről. Valakiből helyes vagy helytelen, jó vagy rossz személyt csinál. És semmi nem hatolhat be világodba, ami nem felel meg ennek az ítélkezésnek. Az egyik legnagyobb hazugság, amit bevettünk, az a gondolat, hogy valamit „rendbe kell hoznunk”.

Légy tudatos. Tudatosnak lenni azt jelenti, hogy jelen vagy abban, ami van – nem abban, amiről mások mondják, hogy lennie kell, vagy amiről azt kívánod, bárcsak igaz lenne, vagy ami az lehetne – jelen lenni abban, ami van. Azt jelenti, hogy pontosan elolvassuk az információkat. Ha 5 éves gyereked tanára ismételten elutasítja gyerekedet, például azzal, hogy nem hajlandó megnézni a rajzokat, amiket a gyerek otthon rajzolt és bevitt neki az iskolába, pártfogolja vajon gyermekedet? Nem! Ha azt tenné, örömmel fogadná a rajzait. Amikor valaki kelletlenül fogadja vagy elutasítja elismerni azt, ami éppen van, ez ítélkezés. Elismerni azt, ami éppen történik, ez tudatosság. Az ítélkezés és a tudatosság közötti különbség mindig energetikus – vagy érzelmi – telítettségű ítélkezést jelent.

Légy hálás – gyermekedért és magadért. A hála csak ítélkezés nélkül létezhet. Ha nincs benned hála, ítélkezned kell. Igen, a gyereked néha elég nehéz tud lenni. Mi van akkor, ha semmi baj nincs vele – mindegy, hogyan viselkedik, mindegy, milyennek minősítik, mindegy, mit mondanak róla a „szakemberek”. Mi van, ha a gyereked egyszerűen más, mint a többiek – nem jó, nem rossz – egyszerűen más?  Mi van, ha hálás lehetsz a minősítései miatt, és arra használhatod fel őket, hogy gyereked szolgálatára legyenek, anélkül, hogy gyereked azonossá váljon a minősítésekkel?

Kérdezz. Amikor zavarban vagy, ne próbálj semmire következtetni. Inkább kérdezz! És itt a trükk – ha ismered a választ, mielőtt felteszed a kérdést, akkor az nem kérdés. Kérdőjellel ellátott állítás. A valódi kérdés lehetőségeket nyújt/képessé tesz valamire. A válasz ennek az ellenkezőjét teszi. A kérdés célja az, hogy tudatossá tegye benned azt, ami lehetséges, anélkül, hogy következtetést vonna le, vagy tudná az eredményt. Íme néhány kedvenc kérdésem:

„Mi az a kérdés, ami ezen változtathatna?
Mi ez? Mit csinálhatok ezzel? Meg tudom változtatni? Ha igen, hogyan tudom megváltoztatni?
Mi a helyes ebben, amit nem vettem észre?
Mit csinálok, ami ezt teremti? Mit csinál a gyerekem, ami ezt teremti?
Mi az az egy dolog, amit ma megtehetek azért, hogy ezt jó felé fordítsam?
Mit mondanak a szavakon túl?
Hogyan foghatok hozzá?
Mi minden más lehetséges még?”

Minél jobban bízol magadban, annál kevésbé ítélkezel, és minél többet kérdezel, annál könnyebben lesz világos előtted az, ami éppen van, és annál könnyebben leszel jelen bármiféle helyzetben. Minél kevésbé vagy érzelemteli és minél több világosság van benned, annál könnyebb lesz minden neked és gyermekednek.

Forrás: AddAdhdAutismDealing With Difficult KidsOcdParentingTips For Parenting
Fordította: Kaposi Luca valaszthatsz.com