Reflektorfényben: Julia Sotas TTTE (=Talking to the Entities) facilitátor – Shannon O’Hara

Melyik a kedvenc TTTE-módszered?

Kedvenc eszközöm az entitásokkal való munkában az „entitás fogadóórák”. Ez a napnak vagy a hétnek egy olyan időpontja, amikor leülsz, hogy kommunikálj velük, tisztázd őket, vagy befogadj tőlük. Nemrég minden nap kétszer szakítottam magamnak időt a fogadóórákra. Minél több fogadóórád van, annál jobban segítesz az entitásoknak és az életed annál jobb lesz!

Melyik a legfantasztikusabb TTTE-sikersztorid?

Mikor 13 éves voltam, nagyapám öngyilkos lett.

Ragyogó ember volt, nagyon újító szellemű, fantasztikus ingatlan-ügynök, aki igen sikeres lett azzal, hogy Kanadában farmokat adott el. Ugyanakkor volt egy igazán megtört és visszaélést elszenvedett oldala is. A szülei mentálisan és fizikailag rendkívüli módon visszaéltek vele, megbecstelenítették. Felnőtt korában alkoholista lett, és családjával rosszul bánt. Nem volt módszere arra, hogy a benne lévő tudatosságot kezelje, így ivással gyógykezelte magát.

Egyik éjszaka Párizsban egy „TTE” facilitátor képzés alatt nem bírtam elaludni. Éjfél volt; a férjem mellettem mélyen aludt, és én bármit csináltam, nem bírtam pihenésre bírni fáradt szemeimet. Mivel megvannak az eszközeim az entitásokkal való beszédhez, megnyitottam magamat az összes, a szobában jelenlévő entitás befogadására. Tudatosságom lassan abba a kis vidéki városba vonult át, ahol nagyszüleim éltek.

Hirtelen a nagyapám jött hozzám. Energetikailag örömében ugrándozott. Annyira megkönnyebbült, hogy végre valakihez eljuthatott. Nem sokkal halála után nagymama konyhájában éjszaka lábosokat és tepsiket dobált, de nagymamának nem volt eszköze arra, hogy beszéljen hozzá, így ez volt a legközelebbi kapcsolata mostanáig bárkivel.

Megkérdeztem, hogy van, és milyen a világa, mióta elhagyta testét.

Tudatta velem, hogy néhány éve eljár velem az Access Consciousness tanfolyamokra. Intenzív gyógyulási folyamaton ment keresztül, és most sokkal tudatosabb és boldogabb. Energiájától könnyekre fakadtam, kedvessége és segítsége miatt, amivel egész idő alatt mellettem volt.

Kérte, vegyem kézbe a telefonomat, és üzenetet kezdett írni anyámnak (aki legfiatalabb lánya volt). Ujjaim vadul gépeltek egy darabig, míg végül befejezte a levelet. Megkérdeztem, anyámnak küldjem-e az üzenetet, majd elküldtem.

Anyám el volt ragadtatva, hogy apjától az első világos üzenetet olvashatja.

Egy órával később anyám a farmunkról küldött egy szöveget egy fényképpel: az egész farm fölött egy szivárvány feszült. Körülbelül 30 perccel azután keletkezett, miután anyám elolvasta az üzenetet.

Mit szeretnél, mit tudjanak meg az emberek a TTTE-ről?

Számomra az, ha az entitásokhoz beszélünk, lényünk gyógyulását jelenti. A testtel rendelkező emberekhez képest 1:3 arányban léteznek test nélküli lények bolygónkon, így ha nem ismered bolygónk lakosságának nagy részét, nincs módod arra, hogy életed olyan szabadon és szépen működhet, mintha azt választod, hogy együtt vagy velük.

Te egy vagy azok közül, akik hallgathatnak rájuk. Mennyire sebez meg az, hogy nem ismered ezt a képességedet? Mi kellene ahhoz, hogy teljességgel megköveteld magadnak?

Forrás: TTTE (=Talking to the Entities) Facilitator Spotlight with Julia Sotas by Shannon O’Hara
Fordította: Kaposi Luca valaszthatsz.com