Susanna Mittermayer, pszichológus, coach, és bestseller írónő, aki a “Pragmatikus pszichológia” – val egy olyan módszert fejlesztett ki, amivel hatékonyan változtathatunk az életünkön.
Az Ooom-nak 10 lépésben mesél egy jobb, pozitív életről és mesél a sajátjáról is, azokról az időkről, amit egy pszichiátriai részlegen töltött, a mindennapi harcokról egy gyermek onkológiai osztályon és a változáshoz szükséges bátorságról.
Georg Kindel
Az élet sokkal többől áll, mint drámák és traumák sorozata. Ennek Susanna Mittermaier, bestseller írónő, pszichológus és coach is tudatában van.
Keményen kell dolgozni, mint ahogy mindenki elvárja és ennek ellenére harcolni kell – ez nem lehet az, amire igazából törekszünk.
“Már elég korán megkérdeztem magamtól: mit szeretnék a világban megmozgatni? Az volt a vágyam, hogy olyanná alakítsuk a világot, ahol az emberek függetlenül a múlttól boldogok lehetnek, és abban a luxusban élhetnek, ahol van választásuk.”
Pragmatikusan keményfejűség helyett.
Susanna Mittermaier a “Pragmatikus pszichológia” megalapítója. Az ő hitvallása: A nézőpontjaink teremtik a valóságunkat. A tapasztalt pszichológus meg van győződve arról, hogy a negatív spirál ott kezdődik, ahol az emberek a múltból a jövőbe vetítik a kikövetkeztetéseket: “Te határozod meg a jövődet a múltra alapozva, s ez helytelen.” Ezzel, az általa kidolgozott módszerrel, mint ahogy a neve is mutatja, egy dolgot szeretne: pragmatikusnak lenni. Eltekint a komplex analízisektől és sokkal inkább előre tekint. A 10 legfontosabb üzenete:
Minden válasz becsukja az ajtót, és minden kérdés kinyitja azt. Ezért tegyen fel magának konkrét kérdéseket, de ne várjon rájuk választ azonnal!
Mi a jó bennem, amit még nem vettem észre?
Mi minden lehetséges az életemben?
Hogyan alakíthatom azt?
A saját életemet élem, vagy másét?
Fontos : ha valaki elkezd kérdéseket feltenni, nem mindig kap választ.
Hallgasson a belső hangjára! Agitáljon és cselekedjen intuitív módon.
Nem csak egy pillanatban, hanem akkor is, amikor érzékeli, mit hozhat a jövő.
A válaszok nem egy “Ezt csináld most! “, vagy ” azt” formában érkeznek.
A válaszok inkább érzékelésként érkeznek. Milyen lenne az életem, amilyet igazán szeretnék? “
Legyen pragmatikus! Pragmatikusnak lenni azt jelenti, hogy azt csináljuk, ami működik. A világunkban inkább az megy, ami drámai. Drámainak lenni azt jelenti, hogy mindig arra figyelni, ami nem működik, és mindig találni egy okot, hogy miért nem, ahelyett, hogy kérdéseket tennénk fel, amelyek megnyitják a lehetőségeket.
Érezze azt az életet, amit igazán élne. Vannak, akik azt javasolják, hogy vizualizáljuk azt az életet, amit élni szeretnénk. De ez túl kevés. A képzeletében csak annyira tud nagyszerű lenni az élete, amennyire képes elképzelni. És ha valakinek gyenge a képzelőereje, akkor ez nem tud nagyszerű lenni. Kérdezze meg magától : Milyen érzés számomra az az élet, amilyet igazán élni szeretnék?
Legyen bátorsága változni!
Az élete megváltoztatható.
Legyen nyitott erre! Legyen spontán!
Ne kapaszkodjon!
Hogyha valami nem működik, akkor engedje el! Legyen az akár egy ember, vagy akár egy élethelyzet. Sírjon, hogyha sírni szeretne, ha azzal engedi el a dolgokat. Nevessen, ha nevetni szeretne, mert a nevetés nagyon erős. Ismerje el a másságát és használja, mert ez sokkal jobb mintha azt mondanánk: én nem akarok olyan lenni mint a többiek!
Nem olyan dolgot kell a világra hoznunk, amit mindenki lát. Az életkedvvel megtölteni a világot, ez az, amire szüksége van a világnak. Legyen őrült! Mindnyájan egy kicsit mások vagyunk, mindnyájunknak megvan az őrültsége. Az őrültség számomra azt jelenti, hogy azokat a lehetőségeket is meglátom, amelyeket mások nem látnak.
A komfortosság mindig egy bizonyos határon belül mozog és hogyha ebből Ön kilép, akkor meg fogják ítélni.
Nagyon sok ember ehhez alkalmazkodik, ami hihetetlenül sajnálatos. Sem repülőgép, sem elektromosság nem létezne ma, ha a felfedezők a kritikára hivatkozva lemondtak volna arról, hogy tovább dolgozzanak.
A semmittevés perce.
Adjon magának egy egész percet, amikor sem magát, sem valami mást nem ítél meg! Ez egy hatalmas kihívás és ugyanakkor egy klassz gyakorlat. Ebben az egy percben felismeri az ember, hogy milyen gyakran ítéli meg magát és másokat és milyen sok energiája lesz hirtelen, ha ezt nem csinálja.
Érdekes nézőpont.
Egy tökéletes eszköz: válasszon ki valamit, ami az utóbbi 24 órában felidegesítette. Hogyan érződik ez most az Ön világában? És mondja magának, a legjobb hogyha hangosan: “Érdekes nézőpont, van egy ilyen nézőpontom.”
Aztán érezze át és mondja még egyszer. És még egyszer. És még egyszer. És utána nézze meg, hogy változott-e valami? És hirtelen azt fogja érezni, hogy ez a felháborodás már nincs is ott. Mintha elfújtak volna. Azt veszi észre, hogy semmi sem valódi, sok minden, ami miatt felidegesítjük magunkat, azok kitalálmányok, kreációk, amiket az elménk valahol megtanult létrehozni.
Mondjon le az ellenállásról!
Mert az ellenállás még több ellenállást szül. Ausztriában az irigység és rosszakarat jobban bevésődött, mint más országokban.
Tegye azt, ami az Ön számára működik. Ha valamit szeretne megváltoztatni, tegye meg! Adja meg saját magának az engedélyt hozzá!
És még egy tipp: a természet az a tér, ahol az ember saját maga lehet és semmit nem várnak el tőle. “Mindig kimegyek a természetbe, az erdőbe, vagy fel a hegyekbe, hogyha egyedül szeretnék lenni magammal.”
Houstonból Svédországba.
“Ha valaki engem korábban arról kérdezett, hogy mi szeretnék lenni, azt válaszoltam: Boldog!” Az iskolában Susanna Mittermaier egy olyan világot ismert meg, ahol a boldogság nem volt normális.
16 évesen fél évre Houstonba, Texasba ment, ami ” kultúrsokk volt számomra”.
Ausztriába visszatérve befejezte az iskoláit és a Pedagógiai főiskolán kezdett el tanulni, mert “jobb nem jutott eszembe”. Aztán egy külföldi szemeszter mellett döntött, Svédországban, “az egyetlen ország ahol még nem voltam.” Ott maradt, megtanulta a nyelvet és filozófiát és linguistikát kezdett tanulni. “Ekkor tettem fel magamnak először a kérdést : Mit szeretnék én valójában a világban? És tudtam, hogy szeretném az emberekkel tudatni azt, amire képesek.”
Az okos pszilológus egy 5 évig tartó pszichológiai programot csinált meg. És elég gyorsan észrevette, hogy az, ami a pszichológiában és a terápiában bemutatásra került számára, az nem felelt meg az elvárásainak. A Lundi Egyetemi Klinikán, a gyermek onkológiai osztályon volt gyakorlaton. “Ez kemény volt. A pszichológus, akinek engem kellett volna kezelnie, saját maga is beteg volt. Így át kellett vennem az ő részlegét és minden, amit addig tanultam, igazán nem az volt, amire ebben az élet-halál szituációban szükségem lett volna.
Egyet nagyon tud Susanna Mittermayer azóta is: azoknak az embereknek, akik egy haldokló gyermekkel kerülnek szembe, nem tanácsokra van szükségük, hogy mi a jó é s mi a rossz. Egyszerűen szükségük van valakire, aki ott van a világukban, aki könnyedséggel tud beszélni a halálról.
Fél éven keresztül kitartott, és közben a pszichiátrián is dolgozott ápolóként. “Itt aztán tényleg közel kerülünk az emberekhez fizikailag is. A zárt osztályon sok extrém eset volt. Nagy a kihívás például olyan öngyilkosságra hajlamos emberekkel foglalkozni, akiket állandóan kísérni kellett, még a vécére is. Némelyik aztán mégis öngyilkos lett és vérbe fagyva találtam az ágyában. Egy ilyen helyzetben csak működik az ember. “
A tanulmányok után a Lundi Egyetem egy állást kínált neki és ott megkezdte a pszichoterápiát.
Ebben az időben született meg a vágy pragmatikus pszichológia után, ami valami mást hivatott hozni a világba.” Amikor egy előadó érkezett az USAból Svédországba egy tanfolyamot tartani az inspiráló Access Consciousness címmel, egyszerűen éreztem hogy el kell mennem. Ezzel kezdődött az utazásom.”
10 év után elvált az akkori élettársától és megvált egy város széli villától. ” Ott álltam, és s tudtam csak meg kell tennem ezt a lépést. “
2016-ban Susanna visszaköltözött Bécsbe. A “Pragmatikus pszichológia” című könyve, amelyet közben Svédországban adatott ki, bestseller lett.
Olyan könnyedséget él meg az, aki a tanfolyamait látogatja, ami a bolygónkon még nem normális.
“Az emberek egy nehézséggel jönnek hozzám, amelyet a saját világukból hoznak magukkal és itt egy olyan térrel találkoznak, ahol önmaguk lehetnek és nem lesznek megítélve.
Utóirat: ami ma hiányzik az az elismerés. Még sokkal jobban, mint a szeretet. Mert a szeretet a legtöbb embernél valamilyen feltételhez kötött, még saját magával szemben is. “
Forrás: https://www.ooom.com/digital/10-schritte-zum-glueck-mit-susanna-mittermaier/
Fordította: Rudolph Czigler Judit