A test nem magyaráz. Nem érvel. Nem győzköd. Jelet ad. Feszül egy kicsit. Lassít. Megállít egy mozdulat közepén.
Sokáig azt hittem, hogy ez akadály. Hogy hátráltat. Hogy visszafog. Pedig a test nem ellenem dolgozik, hanem egy lépéssel előttem jár. Ő már tudja, amit a gondolatom még csak kerülget. Hogy mire van most tér. És mire nincs.
Amikor nem figyelek rá, túlmegyek rajta. Amikor figyelek, pont oda érkezem. A test nem siet. Nem akar „jobban lenni”. Csak pontosan ott lenni, ahol éppen vagyok.
És amikor meghallom, nem visszalépek, hanem megérkezem.
Milyen jelzést ad most a tested, amit eddig félretettél?
Ha magadra ismertél, maradj itt velünk.
Benned milyen gondolatokat indított el ez az arca a befogadásnak?
K.M.