Volt már olyan érzésed, hogy megint ugyanoda jutottál? Másik munkahelyen, másik kapcsolatban, másik környezetben, mégis ismerős lett a végeredmény.
Mintha újra ugyanazokat a mondatokat hallanád, ugyanazokat az érzéseket élnéd át, ugyanazokkal a csalódásokkal találkoznál.
Ilyenkor könnyen hihetjük, hogy nincs szerencsénk, hogy mindig rossz embereket választunk, hogy velünk egyszerűen csak ilyen dolgok történnek, pedig lehet, hogy ennél érdekesebb kérdés is létezik. Mi az, amit újra és újra ismerősnek érzünk? Mi az, amit újra és újra teremtünk? Mi. Magunknak. Nem ők nekünk. Mi az, amihez újra és újra visszatérünk, mert valaha biztonságosnak tűnt?
A gyerekkorunkban megtanult működések gyakran biztonságosnak tűnnek számunkra akkor is, amikor már nem szolgálnak bennünket. Nem azért választjuk őket, mert jók, hanem azért, mert ismerősek.
Van, amikor valaki újra és újra olyan helyzetekbe kerül, ahol bizonyítania kell.
Néhányan rendre olyan embereket találnak maguk mellett, akiknek fontosabb mindenki más, mint ők maguk.
Előfordul, hogy valaki mindig annak a terhét cipeli, hogy békét teremtsen mások között, és közben fel sem merül benne, hogy nem a helyzet ismétlődik, hanem egy régen megtanult szerep.
Az önmagunkról alkotott kép változásainak folyamataiban sokszor az hozza a legnagyobb felismerést, amikor valaki megérti, mi történt vele, miért választja újra és újra ugyanazokat a viselkedési mintákat, amikor felismeri, hogy ma hogyan ismétli tovább ugyanazt a működést.
Mert amit felismerünk, arra már ráláthatunk másképp.
Amire rálátunk, abból pedig egyszer csak választás lehet.
Mi az a visszatérő helyzet az életedben, amelyről eddig azt gondoltad, hogy a sorsod része, miközben lehet, hogy egy régen megtanult szerep hívja újra és újra életre?
K.M.
Ha szeretnél más nézőpontból ránézni önmagadra, SchullerÁgi ÉNképVÁLTÓ facilitásai segíthetnek Neked is, ha választod.
.