Kora gyerekkori autizmus: Szimptómák vagy Kanner Syndrom (osztrák orvos)problémák a szociális kommunikációban problémák a szociális interakcióban problémák a szociális felfogóképességben a repetativ viselkedés észlelésének szokatlan feldolgozása szokatlan gondolkodásmód és megoldási megközelítések intenzív érdeklődés az állandóságra való igény.
Az autizmusnak számos árnyalata van. Mint ahogy mi is mind különbözünk egymástól, ugyanígy természetesen az autisták is, és mégis egy dolog közös bennük – „mások, mint mi”! A mi világunkban még mindig az a vélemény uralkodik, hogy ha valaki „más”, az nem jó, vagy csupa problémát jelent, ha valaki nem felel meg a normának.
MOST jött el az ideje, hogy ezt megkérdőjelezzük?
Emlékszem, milyen frusztrált voltam, amikor nem tudtam beszélni.Tudtam, mit akarok mondani, de képtelen voltam kimondani a szavakat, így hát írtam. Temple Gardin
Mi volna, ha nem arról lenne szó, hogy megpróbáljuk az autistákat arra venni, hogy a mi nyelvünket beszéljék, hanem MI tanulnánk meg az Ő nyelvüket? Még mindig problémánk lenne a kommunikációval?
Az autisták beszélnek! De másképp, mint mi! Ha azt mondjuk, hogy az autisták kommunikációs képessége gyenge, az olyan, mintha azt mondanánk, hogy a természet nem kommunikál. Megszoktuk, hogy a kommunikációt kizárólag a verbális vagy nonverbális szinten való megértéssel definiáljuk. Márpedig tudományosan bizonyított, hogy a kommunikáció ennél sokkal több.
Az autistáktól megtanulhatjuk a közvetlen vagy eredeti kommunikációt. A „normális emberek” saját gondolataikon vagy érzéseiken át hallanak. Értelmezik, amit hallanak. Ezzel szemben az autisták azt érzékelik, ami van. Hallják, amit mások beszélnek, érzik, mit akar a másik ezzel mondani, és sokszor legyűri őket sok ellentétes (nem egyező) információ. Ez megzavarja az autistákat, mert kifejezetten erős érzékelői adottsággal (diszpozícióval) rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy rendkívül finom érzésű egyének. Az autisták számára nagyon megnyugtató dolog, ha világos információkat közölnek velük. Így tudják, mit akarnak tőlük. Fantasztikus tanítómesterek arra vonatkozóan, hogyan kommunikáljunk világosan és érthetően. Így az autisták a képek nyelvét is jól ismerik. A kommunikáció eme formája sokkal gyorsabb, mint a beszélt nyelv. Sok autistát frusztrálja, ha beszélni kényszerítik őket, hiszek ők az ő perspektívájukból tekintve egész idő alatt képekkel kommunikálnak, és ez sokkal kevesebb időt vesz igénybe.
Az autisták más módon érzékelik a világot. Annak a gondolat- és érzelem-zűrzavarnak, amit mi pszichének nevezünk, az autisták számára nincs semmi értelme. Minek érezzünk, ha egyszer pusztán „létezhetünk”. Ha nem határoznak meg bennünket érzelmeink vagy érzéseink, az azt is jelenti, hogy nincs filter közöttünk és a világ között. Közvetlen észlelés jön létre, és ez nagyon intenzív és lehengerlő tud lenni. Ennek a kezeléséhez stratégiákra van szükség. Ezt az autisták gyakran nem tanulták meg, és destruktív stratégiákhoz fordulnak azért, hogy ne észleljenek annyi mindent, ill. ezek ne hengereljék őket le, például kiabálnak, a falnak verik a fejüket, repetitív viselkedésük van, stb.
A közvetlen észlelés és ennek kezelésének megtanulása azt is jelenti, hogy olyan lehetőségeket látnak, amiket mások nem képesek látni. Úgy is lehetne mondani, hogy az észlelésnek e módja az információ egy kincsesládáját jelenti. Temple Gardin autistaként a Colorado State University állattudományának docense lett, és az állattartás, ill. –szállítás számára forradalmi módon megalkotott szerkezeteket talált ki.
Mi volna, ha az, hogy a világot ezen a módon látjuk és kezeljük, nem hiányt és nem problémát jelentene? Ha nem tartanánk úgy, hogy ezeknek az embereknek olyanoknak kell lenniük, amiket mi „normálisnak” nevezünk, sőt, még tanulhatunk is tőlük – mennyire gazdagítaná ez világunkat?
Ha túllépünk eddigi valóságunkon, olyan lehetőségeket látunk meg a dolgokban, amik azelőtt elképzelhetetlenek voltak!
Forrás: Autismus- die Möglichkeiten im Unmöglichen
Fordította: Kaposi Luca (valaszthatsz.com)