Ha tíz évvel ezelőtt valaki azt mondta volna nekem, hogy manipulatív vagyok vagy hogy jól manipulálok, akkor biztosan megsértődtem volna, és gyorsan rávágtam volna, hogy „Dehogy vagyok!”
Szinte hallom, ahogy a nagymamám szájából kigördül a „manipuláció” szó, ami számomra azzal volt egyenlő, hogy valakit bigottnak vagy csecsemőgyilkosnak neveztek. Maradjunk annyiban, hogy egyáltalán nem számított bóknak.
Gary Douglas már az első időkben rámutatott a manipulációs képességemre: „Ha meg szeretnél tanulni manipulálni, akkor Blossommal beszélj. Ő bárkit rá tud venni szinte bármire.” Legszívesebben elsüllyedtem volna ott helyben. Miért mond ilyet rólam ilyen sok ember előtt? Ez rosszul esett. És mégis, a szeme huncutul csillogott, ahogy nyugodtan ült a tanfolyamon résztvevők előtt és egy Oreo kekszet nyalogatott. Nyilvánvaló, hogy nem okoz számára problémát, hogy megsértsen valakit a nyilvánosság előtt.
Éppen belekezdtem volna a duzzogásomba, amit azzal a céllal tökéletesítgettem, hogy rosszul érezze magát, hogy ilyet mondott rólam, amikor valahonnan a szigorú tekintetem alól kiszökött egy kuncogás. Miért is nevettem? Kizökkentettek a szerepemből és a teremben lévők mind tudták, magamat is beleértve, hogy hatalmas manipulátor vagyok.
A mai definíciónk alapján a manipuláció egy elég ronda szó. Annyit jelent, hogy mások kárára szerzed meg, amit akarsz. De ha egy régebbi szótárban nézzük meg, mielőtt még eltorzították és újradefiniálták volna, akkor rájövünk, hogy a manipuláció annyit jelent, hogy „ügyesen és művészien irányítani.”
Amint megfogant bennem a gondolat, hogy a manipuláció lehet, hogy inkább egy képesség mint valami helytelen dolog, azonnal szenvedélyesen elkezdtem vele foglalkozni. Elkezdtem jobban megfigyelni Garyt és egyre több éberséget kérni, és nem tudtam vele betelni.
Mi van akkor, ha az hogy jól manipulálsz, az igazából egy nagyon értékes képesség? Mi van akkor, ha lehet úgy csinálni, hogy az az embereket felemelje és ne megbántsa? Mi van akkor, ha a manipuláció éberséggel kombinálva egy nagyon potens kvalitás?
Összegyűjtöttem Gary legjobb szabályait, mint például a „sose konfrontálj” és „sose védekezz” és elkezdtem odafigyelni arra, hogy elkerüljem ezeket a taktikákat. Figyeltem, ahogy Gary megpiszkálja az embereket, például azzal a szöveggel, hogy „nem leszel képes rá,” ami által tulajdonképpen úgy manipulálta őket, hogy valami nagyobbat válasszanak. Manipulálás a tudatosság érdekében. Ez tetszett nekem.
Párkapcsolati beszélgetés: Én: „Azt hiszem, hogy egy ultimátumot kell adjak neki.” Gary: „Ne! Mondd azt neki, hogy annyira hálás vagy neki és hogy bármennyi időt hajlandó vagy rá várni. Bízz bennem, ez működni fog!”
Üzleti beszélgetés: Én: „Gary, mit mondjak ennek az illetőnek? A vagy B verzió fogja megteremteni azt az eredményt, amit szeretnék?” Gary: „Egyik sem. C verziót válaszd!”
Midig meglepődtem, hogy honnan néz a dolgokra. És még inkább meglepődtem, hogy szinte mindig azt az eredményt teremtette, amire vágytam.
Gary arra tanított meg, hogy hogyan manipuláljak a nélkül, hogy elvegyem az emberektől a választást. Megmutatta, hogy erő helyett ráutalással hogyan hozzak zavarba embereket. Észrevettem, hogy olyan megjegyzéseket tett, amely arra késztetett embereket, hogy eltűnődjenek, hogy jól választottak-e és én meg azon tűnődtem el, hogy miként használhatnám én is ezeket az energiákat. Elkezdtem túlfizetni környezetemben lévőket és többször kimutatni irányukba a hálámat. És a falak, amiket egyedül csak kis darabokban tudtam volna lebontani sokszor azonnal teljesen eltűntek.
Az igazság az, hogy mindannyian folyamatosan manipulálunk. Manipulálunk bókokkal, azzal, hogy valamire képtelennek tettetjük magunkat, és a megfogalmazási módjainkkal, ahogy az egyik kifejezést a másik elé helyezzük. Manipuláljuk saját magunkat azért, hogy azt gondoljuk, hogy kevesebbek vagyunk, vagy hogy meggyőzzük magunkat arról, hogy meg vagyunk elégedve azzal, amink van.
Mindenki manipulál. A legtöbben az alábbiak egyikét teszik: a) annyira ítélkeznek felette, hogy ezáltal megsemmisítik a hatását b) nagyon bénán teszik mindent, amitől az emberek kihasználva érzik magunkat, vagy c) annyira jól csinálják, hogy minden könnyedén megy számukra. Az utóbbi esetben, gyakran észre sem veszed, hogy az illető manipulál téged.
Az utóbbi néhány évben felfedeztem, hogy az ügyes manipuláció hatására az emberek jobban fogják magukat érezni attól, hogy a jelenléteben időzhettek. A manipulációban nincs sem hamisság sem színlelés és nem zárja ki az őszinteséget. Csupán annyit jelent, hogy éber vagy arra, hogy a tetteid és szavaid teremtenek és ezért ügyesen és odafigyeléssel választod meg őket. És még élvezetes is!
Hosszú listát írhatnék arról, hogy miért vagyok hálás Gary Douglasnek, a megengedése majd a hozzájárulása a manipulációs képességeimhez a lista tetején van.
Ha nem szándékkal választod meg a szavaid, az időzítésed és a cselekedeteid, mennyi energiát pazarolsz el?
Érdemes feltenned magadnak a kérdést: „Hajlandó vagy megengedni, hogy túlságosan is könnyen kapjál meg mindent, amire vágysz?”
Forrás http://access-consciousness-blog.com/2014/06/me-manipulative/
Fordította: Dienes Maja