Ha őszinte vagy: nem vágysz arra, hogy családod képeskönyvbe illő családhoz hasonlítson – egy szeretettel teli, gondoskodó, kedves családhoz, aki észrevesz és ünnepel téged? Olyan családtagokkal, akik nem ítélnek meg, és mindig hálásak neked, pontosan olyanként, amilyen vagy?
Beteljesedett valaha is ez a vágyad? Vagy inkább olyan az egész, mint egy tündérmese, amire vágysz, de ami soha nem valósulhat meg, bármennyire igyekszel is!
De mi van akkor, ha az, ami van, tulajdonképpen sokkal nagyszerűbb, mint a tündérmese?
Mi van akkor, ha elkezdheted olyasvalaminek a teremtését, ami működik számodra – akármit is választanak a többiek körülötted?
Lépjünk túl a tündérmesén, és nézzük, mi más lehetséges…
NEM VAGY AZONOS A CSALÁDODDAL!
Nem vagy a családod, te magad vagy!
Amikor azokkal növünk fel, akikkel felnövünk, könnyű összekeverni magunkat velük. Azt gondoljuk, ugyanazok vagyunk, és szeretjük őket. Ha mindig ugyanazok az emberek vannak körülötted, az olyan, mintha minden nap ugyanabban a lében úszkálnál. Ha répalevesben úszkálsz, az nem jelenti azt, hogy te magad is sárgarépa vagy. Tudd meg, ki vagy te! Kérdezd meg magadat: „Miben különbözök tőlük? Milyen különbözőségemet vagyok hajlandó választani és milyen különbözőségem vagyok hajlandó lenni?”
NŐLJ TÚL A NEVELTETÉSEDEN
Megengeded magadnak, hogy boldogabb, nagyszerűbb, kedvesebb, gazdagabb, jómódúbb, sikeresebb légy családodnál? Vagy azon igyekszel, hogy ők jól érezzék magukat, és megmaradjon velük a kapcsolatod, mert ugyanolyan vagy, mint ők? Gyakran nem is vagyunk tudatában annak, hogy így viselkedünk. Mihelyst észrevesszük, hogy ugyanolyanra teremtettük életünket, mint az övék, és nem akarunk nagyobbá válni náluk, mást választhatunk. Mi van akkor, ha másokat azzal inspirálsz, hogy te magad nagyszerűbb létet választasz?
NE VÁRAKOZZ TÖBBÉ, KEZDJ ÉLNI!
Várhatsz rá, hogy családod szeressen és észrevegyen, vagy elkezdhetsz élni és teremteni. Mi van akkor, ha te vagy a családod, és úgy bánsz magaddal, ahogyan azt családodtól kívánod? Mi van akkor, ha te vagy az, aki megbízik benned és napról napra nagyobb lehetőségekre ösztönöz téged? Ha te a hátad mögött állsz, másoktól is azt kapod, hogy mögötted állnak. Kezdd el magaddal a dolgot. Bízz magadban, engedj meg magadnak dolgokat, tiszteld magadat, légy sebezhető magaddal szemben, légy hálás magadért! Mihelyst ez vagy magad számára, másokra találsz, akik közel lehetnek hozzád.
AZT CSINÁLD, AMIT VÁRNAK TŐLED, VAGY VÁLASZT AZT, AMI MŰKÖDIK SZÁMODRA
A család sok ember számára szilárd szerkezetet jelent. Lehet, hogy családod azt kívánja: csináld X, Y vagy Z-dolgot, légy az ő szemszögükből nézve jó családtag, és élj az ő mintájuk alapján. De mi van akkor, ha ez az ő perspektívájuk, és nekik teljesen rendben van, neked pedig éppen annyira rendben van, hogy másképp gondolkozol, és más dolgokat kívánsz saját jövődre nézve?
Mi van akkor, ha választhatod azt: családoddal vagy és kölcsönösen hattok egymásra oly módon, amitől boldog vagy, függetlenül attól, mások normáihoz ez illik-e vagy sem – beleértve saját családtagjaid normáit? Mi van akkor, ha az, ahogy családod teremtése és a te életed egyáltalán nem olyan, mint ahogy azt mások helyesnek tartják? Mit tudsz? Mi működik számodra?
Hajlandó vagy elkötelezni életedet? Ma? Igen, lehet, hogy az emberek felháborodnak, de boldogtalannak lenni csak azért, hogy mások elégedettek legyenek veled – ez elég nagy árat jelent. Mit választasz?
„NEM AKAROK OLYAN LENNI, MINT ANYÁM!”
Íme egy eszköz számodra. Lehet, hogy nem fogod szeretni, de működik! Légy hajlandó az a személy lenni, akit legkevésbé szeretsz. Micsoda?! Igen! Mihelyst megszűnik az ellenállásod annak a személynek a tulajdonságaival szemben, akit legkevésbé szeretsz, szabad vagy. Anyád uralkodó jelleme ugrik be egyszer. Egy szép napon olyan helyzetbe kerülhetsz, amikor nem az önmagad alárendelése működik számodra. Ha nincs benned ítélet egy tulajdonsággal kapcsolatban, akkor az csak egy felhasználható módszerré válik, és nem olyasvalamivé, ami lenned kell (vagy amit el kell kerülnöd).
KIVEL VAN DOLGOD?
A család gyakran az az övezet, amelyben tudatosságunkat kikapcsoljuk. Annyira hozzászoktunk családtagjainkhoz, ismerjük szokásaikat, beszéd-, gondolkodásmódjaikat, hogyan éreznek és reagálnak. A múltból kiindulva reagálunk és teremtünk, mint egy folytatólagos mintából. Ezzel elfelejtettünk jobban odafigyelni dolgokra. Már nem látjuk, mi előnyös, vagy mi volt az.
Megfigyelted vala is közelről, kik azok, akiket családodnak nevezel? Megkérdezted vala, hogyan lettek azzá, amik? Történeteiket megismerve sok információval és más perspektívával rendelkezhetsz. Mondd magadnak minden alkalommal, amikor találkozol velük: „Minek lennék tudatában, ha nem ismerném őket?” Ez a kérdés mindig lehetővé teszi, hogy olyan dolgokat láss, amiket azelőtt nem láttál, amikor múltbeli referencia pontjaid kötöttek le. Egészen addig, amíg a többieket múltbeli referencia pontjainkon, elvárásainkon, ítéleteinken és projekcióinkon keresztül nézzük, semmi mást nem vagyunk képesek látni. Kezdj közelebbről nézni mindent! Kérdezz így: „Itt most kivel van dolgom?”
„SOHA NE LÁTOGASD MEG ŐT!”
Ki találta ki azt a szabályt, hogy a családoddal kell töltened az idődet? Másoknak gyakran van szüksége ránk. Ez egészen addig nem probléma, amíg magadat is beleszámítod! Magadat beleszámítani és mások szolgálatára lenni mulatságos dolog lehet.
Mások életét elősegíteni kreatív és kielégítő dolog lehet, ha választás, és nem kötelezettség eredménye. Más dolog az, ha akkor kell segítened és másoknak valamit megtenned, mert szükségük van rád. Mi van akkor, ha akkor látogatod meg őket, amikor tudod: ez mindenkinek többet teremt, mint ha akkor, amikor egyszerűen azt mondják, hogy szükségük van rád?
HÁLA ÉS CSODÁLAT
Igen, a jó öreg hála! A családdal lehetetlennek tűnhet, de mindig lehetséges, ha ezt választod. Az a hála, amikor úgy vagy hálás valakinek, amilyen az illető. Még az középszerű emberekért is hálás lehetsz. Hogyan? Csodáld őket átlag mivoltukért. „Hű, de olyan jól vagy középszerű. Csodállak ezért, igazán hihetetlen, hogy csinálod!” Ne mondd ezt nekik ki hangosan, csak gondold.
A csodálat kiemel a velük szemben érzett ítéletből és ellenállásból. Amikor ítélsz és ellenállsz, áldozatukká válsz. Abban a pillanatban, amikor csodálsz és hálás vagy, te irányítasz!
HUMOR
Ha komolyan veszed magadat vagy másokat, ez mindennek megnöveli a jelentőségét és a terhét. Kapcsold be humorodat! Milyen rajzfilm-figurák lennének családtagjaid, ha családod egy rajzfilm lenne? Ha humorral tekintesz a családra, visszalépsz, és mások választásának napos oldalát látod meg, ahelyett, hogy magadra vedd őket! Mi volna, ha mulatni tudnál azon, amit családtagjaid mondanak és választanak, anélkül, hogy belekeverednél volna a dolgokba?
Ha családoddal kapcsolatban mást választasz, mint a tündérmese-képeket, felfedezheted, hogy bátrabb és képesebb leszel a boldogságra, mint gondoltad, akkor hát miért ne vágj neki és válaszd azt, ami működik számodra? Tudd azt, amit tudsz!
Forrás: Have you ever wished your family were a fairy tale?
Fordító: Kaposi Luca valaszthatsz.com