Drága Sulci!
A Lehetőségek szimfóniája kezelés után szerettem volna szavakkal kifejezni azt a csodás megtapasztalást, amivel ott megajándékoztál. Sem ott és akkor, sem azóta nem tudtam ezt a saját szavaimba önteni, ezért most kölcsönveszek egy szösszenetet a weblapodon olvasottakból, ahol az Access facilitátorokról írtál :
“Nem túlzás, hogy CSODÁK. NEKEM. Mert hétköznapi tudatos lényük valódi meghívás a változásra. Élvezem azt, hogy nincs bennük erőszak és mégis akkora hívással húznak, visznek tovább, amit nagyon élvezek.
Hogy lehetek számotokra én is az a hozzájárulás, aki puszta létemmel viszlek, repítelek tovább? Hajlandó vagyok elfogadni, hogy máris az vagyok sokaknak. Élvezem.”
Nekem AZ vagy Sulci! És én is nagyon-nagyon élvezem!
És még egy dolog, ami már a kezelés közben is mulattatott:
Kár, hogy nem látja most a személyi edzőm, hogy miket tud az ÉN testem!
Annyi hasizom nincs a világon, amivel utánam csinálná ezeket a mozdulatokat, amiket ott a testem játszi könnyedséggel előadott! 
Szia Ági,
A tegnapi kezeléskor rengeteg testi fájdalom távozott belőlem. A végefelé láttam a letakart szemem előtt a kezeidet, amint úgy mozognak az ujjaid, mintha zongoráznál, belőlem meg ezer szines gömböcske szabadult fel. Éreztem a végén, hogy egész testem bizsereg és olyan mint egy jó szeretkezés, de ez még annál is jobb volt.
Köszönöm !
Annamari