Mit adott Nekem a 4 napos Alapozó Sulcival? ( Ágnes Schuller-el) Többek közt megértettem hogy mi az: választani. És hogy akár azt is választhatom, hogy nem-et mondok. Mert az, hogy valami kötelező, ès nincs választásom csak az én fejemben létezett. Az alapozó előtt. Nagy könnyebbség így élni eztán. Több mint 15 éve szàmtalan kurzuson, meditáción, önfejlesztő képzésen gyűrt témák, nézőpontok ez alatt a 4 nap alatt estek le. Rengeteg Aha élményem volt. Pl. hogy a dolgokat mi tesszük azzá, amik. Maguktól nem jók vagy rosszak. Évek óta olvastam erről, de már tudom is mit jelent. Végre.
Köszönöm Sulci! És köszönöm, hogy erőmbe emeltél! Abba a békés, harmónikus teremtő erőbe, Aki valójában Vagyok! Igen leszek a csoda, Aki vagyok! Választom… ?❤
*******
Hogy mit adott Nekem a Sulci-féle alapozó, amit ismétlőként végeztem? Szabadságot.
De egy teljesen más értelemben, mint az első Alapozó, amit más vezetett.
Az első erőmbe emelt. Miközben elkezdtem használni az újra megtalált erőmet, rengeteg konfliktusom volt másokkal. Az erő tehát megvolt, de még nem tudtam szándékom szerint használni. Szabadságnak pedig azt éltem, hogy egyedül a családot hátrahagyva majd nekivágok a világnak, mert az úgy lesz jó (40 èves 2 gyermekes Anyuka vagyok).
Sulci a kérdéseivel elvezetett egy olyan helyre, amiről nem is tudtam, hogy létezik. Erős vagyok, nyugodt és belül harmónia van. A helyemen vagyok. Használom az erőm, ahogy épp választom. Akár minden 10 másodpercben másképp.
Megtanultam forgatni ezt a fegyvert 4 nap alatt.
Köszönöm Sulci, hogy visszaadtál a családomnak. És már nem kell azt hinnem, hogy el kell hagynom őket, hogy haladhassak. Sőt még közelebb kerültem hozzájuk. Épp ezért, ha saját dolgom van megengedem magamnak, hogy elmenjek és tegyem. Mert tudom, hogy visszamegyek és ők visszavárnak. Megszűnt a se előre, se hátra állapot. Haladok, és közben teljes biztonságban érzem magam. Életemben először! Szeretlek Sulci! Köszönöm!
******
4 napos SULCIS alapozó utáni szösszeneteim:
A 4. nap estélyén a férjemben megláttam a családapát J. Odaadó volt, ölelő a beteg kislányunkkal ( ő volt vele egész nap, amíg én tanfolyamoztam) és vacsorát készített a nagyfiúnknak és magának, mert én kinyúvadtam aznap este és éhes sem voltam. Elalvás előtt pedig megköszöntem neki, hogy ilyen jó apukája a gyermekeinket. Ő pedig megköszönte, hogy megköszöntem. És aludtunk békésen J.
A tanfolyamon megtapasztaltam, hogy érzékelek.
Megláttam, hogy az üvegbúra, ami alatt vagyok/voltam, a CSODA VAGYOK, a búra bármikor levehető, feltehető, játékos dolog és könnyed. Bezár, amikor nem akarok kibújni alóla és bezár, amikor védelemre, a nekem fontos biztonságra, visszavonulásra van szükségem.