Hihetetlen a helyzet megint, mint oly sokszor mióta az Access a társam.
Holnap kezdődik a Maestro kurzus. Ez most a második. Tavaly New York után izgalmakkal érkeztem. Most nem izgalmakkal, most izgatottan. Most minden könnyedebb. Én is.
…. és mi a más idén?
- Eddig minden szállodaválasztásomnál az elsődleges szempont az volt, hogy minél kevesebb lépést kelljen megtenni a kurzus helyszínéig…. Ez most nem befolyásolt annyira. A megszokott, nem annyira kedvelt, olcsó, közeli szállásról nehézség nélkül mondtam le.
- Idén teljesen egyedül lakom. Pár éve egyedül egy étterembe, moziba nem ültem volna be…. Most a keresésnél nem volt szempont az sem, hogy a többiek közelében legyek. Ez nagyobb kihívás. Otthon is egyedül élek, de az más. Itt hiányzik a „megosztanám veled az élményemet” – mindazt a csodát, amit már csak avval megélek, hogy levegőt veszek itt.
Jgy különösen köszönöm, hogy Veled most megoszthatom, milyen hihetetlen szerencsés vagyok: nagyon olcsón nagyon szép, tágas, légkondis szobám van, szupi fürdőszobával, s a környék telis tele olcsó beülős helyekkel, közel van egy nagy bolt. Szóval a kezdés hogy lehet még ennél is jobb?
Izgatottan várjuk, mi lesz holnaptól.
Az energiák elég erősen jeleztek ma: Angi kocsijának automatikája bemondta út közben az unalmast, lehetőséget teremtve a varázslatra, ami sikerült: stoppal szuper gyorsan felért a reptérre. Az én autócskám a kulcsát nem akarta eleinte felismerni, de aztán megadta magát.
A reptéren a computerek egy része, a mozgólépcsők jó része leállt Budapesten, Rómában az gépirányítók masinái nem dolgoztak rendesen, ezért várnunk kellett, hogy a repülőgépünk megtalálja a kiszállásunkra alkalmas helyet.
Még Budapesten az előttünk lévő bácsi leszakította a terelő láncot, így nem kellett kacskaringóznunk 100 métereket, míg várakoztunk fiatal srácok kérés, utalás nélkül átadták a helyeiket….. Idén nem vettem a reptérről transzfer jegyet. Angi buszára mégis felszállhattam, s házig hozott. és ez még csak az eleje…
…. és ez mind, mind lényegtelen. Milyen hihetetlen élmény megint Rómában várni az ismerősöket, milyen hihetetlen izgalom várni, hogy merre fogunk most szállni?, hogy Mi minden lehetséges még?
Még nem kezdődött el a kurzus (???), de már nagyon hálás vagyok, hogy választottam idén is.
Kapcsolódj hozzánk!
